Ansamblul Folcloric Ördögborda din Bãlan
. . . Meniu . . .
Pagina principală
Poze
Dansatorii
rdgborda

Elevenek

Prcskk

Cei care au dansat
Zsengicék
Botorka
Marii batrni

Activităţi
Folclor
Muzică populară din Ciuc
Textele cântecelor
Portul popular
Dansurile populare
Cladirile
Lasatul secului: [HU] [RO]
Cnepa (ro)
Nunta
FILME
Folclor tiganesc

Relatii, adrese

 



Clubul Copiilor din Balan

- ÖRDÖGBÖRDA NOU!!!

- Fundaþia Culturalã Téka

- Asoc.de dans pop.al magh.din România

- Ansamblul Háromszék

- Ansamblul Harghita

- FOLKRÁDIÓ

. . . Lincuri, legãturi . . .

Geografia României

Caracterizarea Geograficã a regiunii

Cercetari Geologice Hasmas

Hochey Club Bãlan

Sândominc

 

. . . Altele . . .

Downloads:
Kedvencekhez
Pune la pagini îndrãgiþi 

 

CIGNY FOLKLR I-X

CIGNY FOLKLR

Bari Kroly

 

Ezeken a lemezeken az eddigi, kzel harmincvi cigny folklr-gyűjtsemből adok kzre vlogatst. Mivel egysges cigny kultra nincsen, s a cigny trzsek, csoportok mindegyike nll, sajtos hagyomnyvilggal rendelkezik, ezrt az eltrő nyelvjrsokat beszlő trzsek, csoportok mindegyikre igyekeztem kiterjeszteni kutatsaimat, hogy az elklnthető, jellegzetes jegyek rgztse, s bemutatsa folytn minl pontosabb kp alakulhasson ki a klnbző kzssgek autochton kultrjval kapcsolatosan.

Eredeti cigny folklranyagbl mg soha, sehol nem jelent meg ilyen gazdag vlogats, mint ez. Kzlsem teszi előszr lehetőv, hogy szles rlts nyljon arra a rendkvli archaikus folklrkultrra, ami a zrt kzssgeket alkot n. storos cignyok-at, s a krnyezetk fel nyitottabb, letelepedett cignyokat egyarnt jellemzi. sszelltsom a cignyok lő folklrjnak minden főbb műfajt magban foglalja. Az ltalnosan fllelhető szokskltszet s (a szabott terjedelmi lehetősgekből kvetkezően itt csak rvid darabokkal bemutatott) prza mellett megismerhetjk a storos cignyok balladit, a letelepedett muzsikus cignyok hegedű-, hrfa-, s koboz-zenjt is, mulatnek repertorjt, s zeltőt kaphatunk a cigny nekes hagyomnyokhoz tartoz s szmthat sszes folklranyagbl, amelyet a kutat napjainkban mg megtallhat Magyarorszgon s Romniban.

Bősgesen kzlk olyan npi alkotsokat (pldul balladkat, karcsonyi nekeket), amelyeket idig-tves, előtletes nzetek miatt-a kzvlemny a cignyok krben nem ltezőnek tartott.

Jelen CD-kollekci t lemeze teljess teszi annak az elmlt vekben megjelentetett hat lemezemnek az anyagt, amelyet ugyancsak tbb vtizedes nprajzgyűjtsemből hoztam nyilvnossgra.

A cignyok, az eddigi kutatsok szerint, nagyobb szmban a X. szzadban, az iszlm hdtk elől meneklve hagytk el őshazjukat, szak-Indit. Őshazjuk elhagysa utn hosszabb ideig tartzkodtak Perzsiban s Grgorszgban, erre nyelvi adatokbl lehet kvetkeztetni.

Felttelezhető, hogy a cignyok Indibl val elvndorlsa nem egy szakaszban trtnt, s az első csoportok mr jval korbban elindultak. Erre utal Frdauszi perzsa kltő lersa is, a Sahnmban, miszerint Bahram-i Gur kirly Kr.u.421-ben az indiai Lahor-bl 23000 muzsikust, luri-t hvott be Perzsiba, hogy udvara mulatsgainak pompjt emelje. (Egyes forrsokban zott-oknak emltettnek.) A knnyelmű letmdot űző muzsikusok azonban hamar elvesztettk kegyt a kirlynak, aki aztn megvonta tőlk minden prtfogst, s knyszertette őket, hogy falurl falura jrva zenjkkel a npet szrakoztatva, kiszolglva, s az ti lethez kthető ms mestersgeket is folytatva sajt maguk keressk meg mindennapi kenyerket. Mivel a luri-kat az Indibl kirajz cignysg előcsapatnak vlik, valsznűnek tartjk, hogy ma is tart vndorlsuk akkor kezdődtt.

A cignyok Eurpban val felbukkanst az egyik legelső rluk szl hrads, egy Athosz-hegyi szerzetes feljegyzse, gy rkti meg: Lovagoltak, vagy gyalogoltak, sznpomps ruhkat viseltek, gazdagon ltzkdtek. Idomtott medvket s majmokat vezettek magukkal. Babons flelmet keltettek mindenkiben, s ugyanakkor kvncsisgot is. Kitűnő kzművesek, zenszek, jsok s kereskedők voltak.

Az eddigi kutatsok alapjn, Balknra a cignyok kt irnybl rkeztek: Perzsia felől rmnyorszgon keresztl, illetve Egyiptom s a Kzel-Kelet irnybl, szaracn ruszllt hajkkal. A kzpkorban a nevezett trsg legismertebb kereskedői kz tartoztak a Tigris-foly deltjban elterlő Kharakhn kztrsasg laki, a szaracnok. rdekes sszevetsre ad lehetősget a kztrsasg nevnek, s a xoraxane (trk) cignyok nevnek hasonlsga. A jiftosz, gitno, gitn, gypsy elnevezsk is egyrszt onnan szrmazik, hogy a szaracnokkal azonostottk őket. Msrszt onnan, hogy a cignyok is azt terjesztettk magukrl: Kis-Egyiptombl rkeztek s Rmba kell mennik, hogy őseik bűnrt vezekeljenek. (Ez a bűn a folklr-legendik szerint az volt, hogy a cigny kovcsok ksztettk a szegeket Jzus keresztre fesztshez.)

Francois de Vaux de Foletier egyik rsban azt a magyarzatot talljuk, hogy a cignyok a grgorszgi tartzkodsuk idejn ltek egy Kis-Egyiptom nevű rgiban, s onnan val tvozsuk utn kezdtk el hangoztatni az egyiptomi szrmazsukat.

A cigny, zingari, zigeuner elnevezs eredetre vonatkozan tbb magyarzat l. Felttelezik, hogy a cignysg Grgorszgban ahhoz a vallsi szekthoz csatlakozott, amely Simon mgus tanait hirdette s szektn kvliekkel nem rintkezett. A szekta tagjainak athingani (rinthetetlen) volt a neve, s gy vlik, a cignyok azta viselik ezt npnvknt. Ms magyarzatok szerint az athingani vasmunkst jelent, de egyb rtelmezsek mellett azt sem tartjk teljesen kizrhatnak, hogy a sz az Athn vrosnvhez kapcsoldik.

A magukat vndorvezeklőknek nevező cigny karavnok sorsa irnt az eurpai orszgok csak rvid ideig tanstottak jindulatot. Az 1422-ben egyhzi exkommunikcival kezdődő cignyellensg az vek sorn odig fokozdott, hogy valsgos hajtvadszatokat indtottak ellenk. Az egyhz istentagad, veszlyes varzslknak tartotta őket, s ez a szemllet aztn tterjedt Kzp- s Nyugat-Eurpra is, ahov szmos csoportjuk eljutott a XV. szzadtl kezdve.

I. Maximilin nmet csszr 1500-ban a cignyokat trvnyen kvl helyezte, aminek folytn brki elfoghatta s meglhette őket. Angliban, Erzsbet kirlynő uralkodsa idejn 18000 cignyt akasztottak fl, csupn a szrmazsa miatt. I. Frigyes Vilmos porosz kirly 1725-ben olyan rendeletet adott ki, amely szerint a birodalom terletn kzre kerlt cigny frfiakat s nőket brsgi eljrs nlkl azonnal ki kell vgezni.

Az ldklsekbe torkoll hatrtalan cignyellenessget feltehetően az vltotta ki, hogy az orszgrl orszgra vonul vndor cigny karavnok erklcsi felfogsa az lelemszerzs minden mdjt megengedte, ebből kvetkezően a cignyok nem tiszteltk a magntulajdont, s az letfelfogsuk is ingerlően klnbztt a keresztny normkat kvető trsadalmak letfelfogstl.

Br effajta ellenrzsek mr előzőleg is, ms Eurpba rkező nppel szemben is megfogalmazhatak voltak, ilyen megmagyarzhatatlan gyűllkdő elutasts csak a cignysg esetben alakult ki.

A IX. szzadban megjelenő, nomadizl letmdot folytat pogny magyarok, mint a kelet felől rkező nomd npek ltalban, hasonl erklcsi felfogssal rendelkeztek. Nagyon lnyeges klnbsg azonban, hogy amg a pogny magyarok tjai, kalandozsai gyakorlatilag rablhadjratok voltak, amelyeknek sorn a korabeli feljegyzsek szerint gyilkoltak, fosztogattak, addig a cignysg soha nem viselt hadat egyetlen np ellen sem. A karavnoz cignyok eltulajdontsai, főleg lelemlopsok, a vndormestersgeket űző szemlyek (jsok, zenszek, rzstksztők, kovcsok, stb.) mindennapi ltnek fenntartst szolgl egyni akcik voltak. Ezek előtletes bizalmatlansgot vltottak ki, termszetesen, jogosan. De az előtletek kvetkezmnyei a cselekedetekhez kpest arnytalanul slyosak voltak. A cignysggal kapcsolatos, a kezdetekben kialakult negatv nzetek mig tartan determinltk hozzjuk val viszonyt.

A cignyokkal szembeni ellensges magatarts indokoltsgt klnfle bűncselekmnyek nekik tulajdontsval prbltk igazolni. Gyermekrablssal, kmkedssel, az eretneksg terjesztsvel vdoltk meg őket, hogy az ellenk hozott kegyetlen intzkedsek elkerlhetetlennek tűnjenek a kzvlemny szmra.

A cignyok tmeges megjelense Magyarorszgon a XV. szzad elejre tehető. Van olyan felttelezs, amely szerint mr jval korbban, II. Andrs magyar kirlynak a Szentfldről 1219-ben hazatrő sereghez csatlakozva eljutottak haznkba, a vrosi-falusi jegyzőknyvek (s ms hivatalos adatok) azonban csak a XV. szzadtl mutatjk jelenltket.

A magyarorszgi feudlis viszonyok, ms orszgihoz kpest, viszonylag biztonsgos krlmnyeket jelentettek a cignyok szmra. Tbb uralkod s nagyr lltott ki a karavnoknak oltalomlevelet. Ezek az oltalomlevelek az tvonulsi terleteken vdettsget jelentettek a sajtos ltzkű s letvitelű idegeneknek, s rendelkeztek afelől is, hogy a letborozsi helyeken a karavn tagjai ltal gyakorolt munkkra, az elljrsgoktl, a lehetősgek szerint, megbzsokat kapjanak.

A XVI-XVII. Szzadban a menlevelek lehetőv tettk, hogy a cignysg mintegy kln trtnelmet lhetett a magyaron bell. Mozgsukat nem korltoztk, beilleszkedsket nem szorgalmaztk, identitsuk jeleit nem tiltottk. letfelfogsuk, szoksrendszerk a kzssgeikben akadlytalanul hagyomnyozdhatott tovbb.

A trk hdoltsg idejn a magyarok oldaln vettek rszt a kzdelmekben, főleg mint fegyverksztők s fegyverjavtk, de a nagy tvolsgokat bejr karavnok fontos szolglatokat tettek a vgvrak kztti hrek, zenetek kzvettsvel is.

A XVII-XVIII. szzadban egyes csoportjaik letelepedtek, de szoksaikat s viselkedsket ezek is rszben megtartottk. A letelepedettekre a vrosok-falvak ignyeit kielgtő foglalkozsok (zensz, kovcs, borbly, stb.) voltak jellemzőek. Ebben az időszakban mr tbb orszggyűlsen szerepelt a cignygy s kt Habsburg-uralkod kezdemnyezsre kifejezetten cignyokra vonatkoz trvnyeket alkottak. Mria Terzia s II. Jzsef intzkedsei elsősorban a lakossgnak a kbor cignyok ltal kivltott ellenszenve miatt szlettek meg, s az erőszakos leteleptst cloztk. Ezekkel az intzkedsekkel minden olyasmit igyekeztek felszmolni, ami az ellenszenvet, előtletet kivlt cigny letmdot konzervlja (viseletet, csaldot, nyelvet, sőt mg a cigny npnevet is!). A kegyetlen rendeletek azonban nem hoztk meg az elvrtakat: a cignysg lokalizlst s asszimilcijuk gyorsulst.

Az 1900-as vekben mg inkbb felerősdtt a cignyokkal szembeni negatv kzvlekeds. Az okok kztt emlthető, hogy a falvakat jr, kzműves mestersgeket folytat cignysg munki irnt a nagyipar fejlődse kvetkeztben, cskkent a kereslet, s ez magval hozta e rteg egy rsznek jvedelem nlkl maradst, kriminalizldst. Az esetek sajt ltali tlalsa elmlytette s ltalnostotta a cignyellenes előtleteket. A nagy visszhangot keltő, legtbbszr koholt vdak alapjn krelt gyek (pl. a dnosi) ezt a clt szolgltk.

A fasizmus trnyerse utn, 1944 jliusa s 1945 prilisa kztt, a fllelhető dokumentumok szerint, Magyarorszgrl mintegy 30.000 cignyt vittek nci koncentrcis tborokba, s csak 2-3.000 fő trt vissza lve. Megjegyzendő azonban, hogy a jelzett időszakban a hatsgok nem rendelkeztek pontos adatokkal a cigny lakossg llekszmt illetően, s a visszaemlkezők tansga szerint, a magyar csendőrk s a nmet katonk a legtbbszr nem is fordtottak fradsgot a cignyok sszegyűjtsre s bevagonrozsra, hanem a lakhelyk kzelben sorba lltottk s agyonlőttk őket. A msodik vilghbor idejn Magyarorszgrl elhurcolt, meggyilkolt cignyok szma, teht, valjban a sokszorosa is lehet a tudottnak.

Megdbbentő tny, hogy amg ms ldztt csoportok szenvedsei s megmentsk rdekben cselekedtek is menleveleket adtak nekik, bjtattk őket-, addig a cignyok puszttst teljes kznnyel szemlltk: egyetlen egy szemly, szervezet, nagykvetsg, egyhz nem akadt, aki szt emelt volna rtk vagy vdelmet nyjtott volna nekik. A nmet lgerekben 600.000 eurpai cignyt ltek meg.

A msodik vilghbor utn bekvetkező trsadalom talakt tendencik a cignysgra is kiterjedtek. A hivatalos kormnyzati politika minden htrnyos megklnbztetst megszntetett elvben -, s a fő cl az volt, hogy trsadalmi integrcijukat (pontosabban: asszimilcijukat) segtse.

Az 1945-s fldosztsbl- a vonatkoz rendeletek rtelmben a cignyok kimaradtak. A meglhetsi, elhelyezkedsi lehetősgek a lakhelyktől tvol eső nagyobb ipari s ptkezsi centrumok fel vonzottk a munkakpes cignysgot, mg ha ingzssal jrt is. Az 1970-es vek elejre a frfiakat illetően a cignysg kzel jutott a teljes foglalkoztatottsg llapothoz).

Az 1990-es vltozsok gykeresen megvltoztattk a cigny lakossg viszonylag kedvezőnek mondhat felemelkedsi folyamatt. A magnkzbe kerlt gyrakbl, zemekből s ms helyekről tmegesen bocstottk el a munksokat, s ezek a leptsek legelőszr s elsősorban a szakkpzetlen, iskolzatlan segdmunks rteget, a cignysgot rintettk. Jelenleg Magyar-orszgon a cignysgnak kzel 100%-a munkanlkli. Elkpzelhetetlenl nagy a szegnysg, veszlyes cignyellenessg kapott erőre a lakossg krben s a hivatalokban egyarnt.

Romniban előszr egy 1386-os adomnyoz levl emlti a cignyokat, miszerint Dan Vodă uralkod 40 stornyi cigny rabszolgt tenged a Vodiţa kolostornak.

A rabszolgasg kezdetektől fogva meghatrozza a romniai cignysg trtnelmt. A semmilyen joggal nem rendelkező embereket hrom csoportba soroltk: 1.a Herceg vagy az llam rabszolgi (domneşti), 2. a monostorok rabszolgi (mănăstireşti) s 3. a bojrok rabszolgi (boiereşti).

A tulajdonosaiknak presztzst jelentő, magas r, a legteljesebb mrtkig kiszolgltatott rabszolgknak a ktelezettsgeik elvgzse mellett (kocsisok, bresek, szakcsok, hziszolgk, zenszek voltak) adzniuk kellett. Mg azoknak is, akiket az uradalmi munka all felmentettek, s megengedtk, hogy elvndoroljanak s pnzt keressenek mestersgkkel (ez ltalban kovcsolst jelentett, vagy valamilyen kzművessget). A szabadsgukrt egy bizonyos mennyisgű pnzsszeget kellett fizetnik gazdjuknak. Nemcsak a romn fejedelemsgekből vannak adatok, feljegyzsek tanstjk, hogy erdlyi főurak s nemesek is tartottak rabszolgaknt cignyokat.

Az erdlyi magyar terleteken s a szsz vrosokban azonban nem ez volt az ltalnos. Ott a cignyokat kirlyi jobbgyok-knt kezeltk, adt beszolgltatniuk s napszmot lerniuk az llam fel voltak ktelesek. Letelepedhettek, ltalban a falu- s vrosvgeken, az adott kzssg ltal elvrt kzmunkk vgzsrt cserbe. A hrom erdlyi fejedelemsgben elismertsget szereztek az aranymos cigny csoportok.

A cignyok kezdetben ms dlkelet-eurpai orszgokban (Bulgriban, Szerbiban) is rabszolgk voltak, de Romnia az egyetlen olyan eurpai terlet, ahol az embertelen rabszolgatarts a XIX. Szzad vgig megmaradt.

A fordulat az 1843 mrciusi olhorszgi trvnnyel, az llami rabszolgasg eltrlsvel kezdődtt, ezt kvette az 1844 janur 31-i, az egyhzi rabszolgasg megszntetst elrendelő, majd az 1848 jnius 26-n hozott hatrozat, amely az egyn ltal birtokolt rabszolgk felszabadtsra vonatkozott. Teht, a folyamat fokozatosan ment vgbe, kategrik szerint. Az emltetteken kvl a klnbző fejedelemsgekben ms rendeletek is szlettek az ggyel kapcsolatosan.

A rabszolgasg megszűnse utn a felszabadtott tmegek ms vidkekre kltztek, messzire a rabszolgasg helyszneitől, vagy elhagytk az orszgot. A cignyok msodik nagy vndorlsnak is nevezett migrcis hullm idejn a Romnibl kiraml nagyon nagy ltszm cignysg a nyugat-eurpai orszgok mellett, ms fldrszekre is eljutott.

A Romniban maradt cignyok kztt integrlds indult meg. A szzad első vtizedeiben ltrejtt egy kisebb cigny rtelmisgi elit is, amely a cignysg politikai s kulturlis kpviseletre tett, szerny eredmnyű, ksrleteket. A rgiesen gondolkod, storoz vndor cigny csoportok nem hagytak fl előtleteket kivlt, tradicionlis letmdjukkal, s az 1940-es vekben felerősdő rasszista nzetek hivataloss ttelhez ez is alapul szolglt.

Antonescu rezsimje 1942 s 1944 kztt, a transznyisztriai terleten ltrehozott koncentrcis tborokba, a dokumentumok szerint 25.000 cignyt deportlt, elsősorban vndor cignyokat. A romnok s nmetek ltal felgyelt tborokban a deportltak fele elpusztult. A tllők 1944 tavaszn a visszavonul romn hadsereg nyomn trtek haza.

A romniai cignyokat sjt problmk (szegnysg, iskolzatlansg, munkanlklisg, előtletek) sem az ezutn kvetkező kommunista időszak alatt, sem az 1989-es forradalom utn nem szűntek meg. Csak egy nagyon kis rszk sorsa vltozott j irnyba az asszimilcijuk kvetkeztben, ami ltalban az etnikai identitsuk teljes fladsval jrt.

A cignysg Romnia legnagyobb etnikai csoportja, egyes kutatk nem hivatalos becslse szerint, szmuk meghaladja a hrommilli főt. Ez jval tbb, mint a magyarok.

Megjegyzendő, hogy az erdlyi terleteken lő gborestyi s vatrsi (vagy ms nven khertno, hzi) cignyok a szrmazs-megvallsakor mindig magyarnak nevezik meg nmagukat, ami a magyarsg llekszmnak nagyon jelentős statisztikai nvelst jelenti.

A klnfle cigny csoportok a (sajt maguk ltal adott) trzsi s nemzetisgi elnevezseik szerint differencildnak. Ezek a nvbeli elklnlsek ltalban a nyelvjrsi tagoldst is jelentik.

A magyarorszgi olhcignyok kztt legnagyobb presztzsk a lov~ri-knak van. Nevk a cigny lvo (pnz) vagy a magyar l szbl szrmazik. Rgebben lovak adsbl-vevsből ltek, manapsg a hasznlt autkkal s a műtrgyakkal val kereskedsből. Sznes viselet jellemző rjuk, főleg a nőkre. Autochton kultrjuk erős vonsai az olhcigny nyelvjrs egyes alcsoportjaihoz tartoz cignyok )pl. a colrik, a gurvrik) kultrjra az utbbi vekben hatni kezdtek: dalaikat, mesiket tveszik vagy utnozzk. A hasonuls tendencija nyelvi vonatkozsban is szlelhető.

A trzs neve mindig valamilyen foglalkozst jell, s a nv (az ~ri utkpzővel) abbl a szbl keletkezik, amelyik a foglalkozs trgya. Pldul: khangl~ri=fsűksztő, a khangli (fsű) szbl; r~ri=ksksztő vagy rostaksztő, a cri (ks), ro (rosta) szavakbl; col~ri (szőnyegkereskedő) a colo (szőnyeg, lepedő) szbl; m~~ri=halsz, a m~o (hal) szbl; driz~ri=rongyszedő, a driza (rongy) szbl; gurvri=krkereskedő, a a guruv (kr) szbl; lavut~ri=zensz, egy szak-albniai hros hangszer, a lahuta nevből.

A colrik, adrizrik, a gurvrik s a msrik az olhcigny nyelvjrs egy-egy vltozatt beszlik. A colrik, drizrik s msrik nyelvn romn bets figyelhető meg, a gurvrik nyelve nagyon sok magyar jvevnyelemet tartalmaz. A csrrik nyelve alig tr el a lovritl. Viseletkre ltalban jellemző a sznessg, a sznek sajtos sszevlogatsa. Eltrs ma mr csak nhny trzs női ktnynek tpusnl figyelhető meg. A colri nők pl. Krbefut farkasfoggal dsztett, esetenknt virgokkal hmzett, cakkos szlű kerek ktnyt viselnek. A lovri nők kerek ktnye dtelen, csak egy zsebet varrnak r, ltalban bal oldalra, a ktny anyagbl. Rgen a női fejkendő sznből, mintzatbl s a kendőktsi mdbl egyrtelműen meg lehetett llaptani a trzsi hovatartozst. Magyarorszgon ez ma mr nem lehetsges, de az erdlyi gbor-cignyoknl s a romniai storos khelderash-oknl mg napjainkban is l a trzsek női viseletnek ez a sajtossga.

A jellegzetes cigny frfiviselet (amely a romniai hagyomnytart storos khelderashok kztt tizent vvel ezelőtt mg ltalnos volt) ma mr sem Romniban, sem Erdlyben, sem Magyarorszgon nem tallhat meg.

A magyar cignyoknak is tbb csoportja van. A kvhzi zensz cignyok a magyarorszgi magyar cignyok előkelő kaszt-jt jelentik. Cignyul nem beszlnek, de az aprl fira szll, virtuz hangszerkezelsi technikk tudsn fell sajtosan cigny hiedelemvilggal, szoksrendszerrel s nekfolklrral is rendelkeznek. Alig ismeretes, hogy 1956 utn sokukat bntetsből vekre eltiltottak a zenlstől, merthogy kiszolgltk az ellensges osztlyt.

A falusi zensz cignyok nem főfoglalkozsknt muzsiklnak, csak alkalomszerűen. A kvhzi zenszek lenzssel tekintenek rjuk, kcsa cignynak csfoljk őket. Egy főleg Ngrd megyben lő, ugyancsak magyar cignynak nevezett, de az olhcigny nyelvnek egy sajtos archaikus vltozatt beszlő, kis szm csoportot kivve nem tudnak cignyul. Dalaik, mesik egy rsze az autonm cigny kultra alkotsai kz sorolhat, a msik rszt pedig olyan folklralkotsok (mesk, balladk, dalok, szoksok) alkotjk, amelyeket elődeik a paraszti krnyezettől vettek t. Ezeket a magyaroknl sokszor mr elfelejtett folklralkotsokat ők mg p llapotban őrzik.

1989-ig gyri s idnyjellegű munkkbl ltek. 1989-től kezdődően elbocstottk őket, ma kzel 100%-uk munkanlkli. Az alkalmi zenlseik lehetősgei is megszűntek.

Egybknt, a vrosi kvhzi muzsikusok javarszt is elbocstottk. Minden szempontbl rtkes zenei tudsuk kihasznlatlan, az elfelejtőds fel halad.

Az Erdlyben lő, magukat szintn magyar cignynak vagy hzi cigny-nak nevezők is kt csoportot alkotnak. A hzi cigny olyan cignyt jelent, aki nem storban, hanem hzban l. Az egyik csoportba soroldnak azok, akik cignyul mr nem tudnak, a romnt rosszul (vagy egyltaln nem) beszlik, s anyanyelvket is s magukat is magyarnak tartjk. A msikba azok, akik beszlnek egy sajtos cigny dialektust, de magukat (magyarul) a hzi cigny mellett magyar cignyknt nevezik meg. Nekik tbb cigny nelnevezskkel tallkoztam (kherūtno, kheretūno, kheresei, vatrāi, fusāri). A magyarorszgi piacokra tltogat, aprbb holmikat rul erdlyi magyar cignyokat a hazai cignyok burbutār-oknak hvjk. Kitűnő muzsikusok. Alkalmilag jtsz, a helyi falusi cignysgbl verbuvldott, sszeszokott lland tagsggal rendelkező zenekaraik vannak. Repertorjukon főleg a krnyező kalotaszegi, mezősgi, stb., folklr szerepel (a magyar tnchz mozgalom az ő zenei emlkezetkre s tudsukra plt), de a jellegzetes sajt cigny dalaikat is megksrik hangszereikkel: harmonikval, hegedűvel, nagybőgővel, cimbalommal.

Erdlyben, a Cskszereda krli falvakban lnek a romniai colāri-k. Archaikus nyelvk sajtos; nekfolklrjuk, hagyomnyvilguk s viseletk a magyarorszgi olhcignyokval mutat rokonsgot. Gynyrű lass nekeiket gyakran prosan neklik. Hangszereik nincsenek, tncaikat asztal lapjn vagy szekrny oldaln val dobolssal ksrik. Szvesen adnak elő romn tncntkat is. A tncra perdlő sszegyűltek tncszkat kiablnak. A tncszk tbbsge magyar nyelvű, a krnyezettől tvett. Nagyon kevs cigny nyelvű tncsz van, s csak kzttk hasznlatosak. Egyes csoportjaik az 1920-as, 30-as vekben tvndoroltak Magyarorszgra, Kaposvr mellett s Budapest krl telepedtek le.

Az elmlt vtizedekben Romnia belső terleteiről kltztettk a hatsgok Erdlybe a csak cignyul s romnul beszlő korturāri-kat (storosokat). Nagyon zrt, nagyon nagy szegnysgben lő kzssgeik vannak. Az izolci termszetszerűleg konzervlta autochton hagyomnyaikat, amelyek fontos pontjait jelentik a cigny szbeli npi kultrnak.

A romniai kherūtno cignyok cignyul s romnul beszlnek. Sokszor klnll cigny falvakban lnek s meghatroz tbbsgk zenlssel foglalkozik. Nyelvk hasonlsgot mutat az erdlyi khertnok nyelvvel, de tbb benne a romn elem. Zenei repertorjuk elsősorban romn, de sajt cigny dalaikat is jtsszk.

Magyarorszgi dunntli megyiben sok helyen laknak sinto cignyok. Magukat a szinto mellett (ami embert s npet jelent) vend, vendi, vendel cignynak nevezik, a nem-cigny krnyezetk s ms trzsekhez tartoz cignyok a kszrűs, ringlispiles, elnevezst hasznljk rjuk, rgi foglalkozsaikbl kvetkezően. Olhcigny nevk: ňāmcicko rom (nmet cigny). Kt nagyobb, nyelvi eltrseket is mutat, csoportjuk van: hisnāri s a lejfāri. Hagyomnya van kzttk a hrfn zenlsnek. ltalban mr a krnyezetktől tvett magyar s lovri cigny dalokat neklik. Sajt, szinto nyelvű dalt nagyon keveset tudnak. A mg fllelhető kevs p, tbbsgben inkbb tredkes dalszveg, viszont igen rgiesnek tűnik.

Dl-Romniban, a Duna-deltban lnek a mohamedn valls, sznes trk viseletben jr, szvegfolklrjuk s szoksaik vonatkozsban is erős trk hatst őrző xoraxāno (trk) cignyok. A trk, amit hasznlnak, kt-hromszz vvel ezelőtti nyelvllapotot mutat, cigny dialektusuk is rendkvl rgies. Ez a megllapts a szintn trk hatsrl tanskod nekhagyomnyaikra is rvnyes.

A romniai cignyok kztt sajtsgos kultrval s nyelvvel rendelkeznek a főleg nagyvrosok peremein lő spojtori (forraszt) cignyok s a tbbi cigny ltal az egykori aranymosk leszrmazottainak tartott rudāri-k. Ezzel ellenttben, a rudrik kzl sokan gy tudjk, őseik nem aranymosk, hanem lkupecek voltak, akik Oroszorszgbl vndoroltak t Romniba. nekstlusuk s szvegfolklrjuk orosz hatst mutat. A rudrik viselete sznes, hasonlt a magyarorszgi lovrik viselethez. A szpojtorik nem hordanak tradicionlis viseletet.

Az nmagukat kazāndi-nak (kaznksztő-nek) nevező romniai cignyok a legarchaikusabb cigny trzshz, a storos khelderash-okhoz (stksztőkhz) tartoznak, mindenfle szempontbl.

A romniai storos khelderash cignyok Eurpa legrgiesebb gondolkods, gondolkodsukhoz illeszkedő viszonyok kztt lő, npcsoportja. Az v egy rszben hsvttl oktber vgig vndorolnak. Vannak karavnok, amelyek mindig egy szokott tvonalat jrnak be, de vannak olyanok is, amelyek nem hatrozzk meg előre az tirnyt. Telefestett klső oldal, jellegzetes formj szekerk van, amelyet akkor csinltatnak (Ţăndăreiben) a finak, amikor felesget hoz magnak. A szekrfests leggyakoribb motvumai kz tartozik, a virg s a vadszjelenet mellett, egy rgi romn kirly, Ştefan cel Mare primitv brzolata, aki a cignysg nagy jtevőjeknt l az emlkezetben, valamint gyakori motvum mg a szerencst hoz: madr, szarvas s sellő.

gy tartjk, a szerencse a legnagyobb jelentősgű sorsforml elem, ez kszntseikben (pl. nekls utn: Ťaveh baxtālo! Lgy szerencss!) s ksznseikben (pl. trabocsjtshoz: But baxt hāj pārno drom! / Sok szerencst s fehr utat!) is kifejezsre jut.

A stor (cerxa) sorsunk lland helyszne. Storban szletnek (ahogy a 1/24-es felvtelen hallhat a leūza szoksnak elmondsakor) s storban halnak meg. Romniai khelderash cigny telepeken, a vlyog- s kőhzak mellett is, tlen-nyron ltni lehet a felhzott strakat. A haldoklt a hzbl mindig kiviszik a storba s ott a fldre fektetik. Ha esetleg nincs stor a kzelben, a haldoklt akkor is a csupasz fldre teszik, mert a hiedelem szerint, aki prnn hal meg, annak a msvilgon a prna tollait kell rk időig szmolgatni.

Tbb storfajtt ismernek. A hidegebb időkre val, vastag szőrstrat cerxa zaruji-nak nevezik; a meleg nyri jszakkon fellltand, ritka szvsű sznyoghl strat pologo-nak. Egykor a nagyon gazdag, előkelő karavn-főnkknek finom kelmből ksztett stra, cerxa tealuji-ja volt.

A nők kauri kagylbl ksztett nyakket viselnek, salba-t kagylkat fonnak a hajukba is, s azzal dsztik a derekukra erőstett vagy a tbbedik szoknyjuk al kttt) ersznyt, a tisi-t. A Konstancban vsrolt kagylkbl hozomnyukhoz is kapnak egy fzrrel a lenyok. A legtbb frjezett nő mr aranypnzekből felfűztt salba-t hord (s a kagylk mell a hajba is belefon) azokbl a rgi francia aranypnzekből, amelyeket a frjk birtokol. Ugyanis egy bizonyos aranypnzsszeggel (karavnonknt vltozik, hogy mennyivel) minden lenykrőbe indul legnynek rendelkeznie kell, mert a leendő aps csak akkor ltja a lenya egzisztencijt megalapozottnak. A napleon-aranyakat egy khelderash csak khelderash-nak adhatja el, nem trzsbeli cignynak, vagy nem-cignynak (a kzssgi tilts alapjn) nem.

Nyelvk sok jvevnyelemet asszimillt. Egy kzssgbe tartozk kommunikcija sorn ezek az tvett elemek is kifogstalanul műkdnek, de ms trzsbeliek, kvlről jttek szmra nagy nehzsgeket okoznak, mert jelentsket, funkcijukat ők nem (vagy nem gy) ismerik.

Az v hnapjaibl főleg a vndorls idejre eső hnapokra vannak cigny megnevezseik (januarja, februarja, tirdaraj, grastornaj, maji, baredivaj, zulaj, avgusto, septemberja, oktoberja, novemberja, decemberja). A ngy vszakot az egsz vilg cignyai kztt ismeretes rgi szavakkal jellik (pamilāj, milāj, durmilāj, jvend).

A letelepedett khelderash cignyokat, akik főleg Erdlyben tallhatak, a storos khelderash-oktl eltő sajtossgok jellemzik. Nyelvi, kulturlis, viseleti s letmdbeli szempontbl egyarnt.

Van egy rangjelző trgyuk: a kehely (taxtaj). Minden csald őriz a tulajdonban egyet-kettőt, amelyet a khelderash trzshz tartozs jelkpnek tekintenek. Tudjk, szmon tartjk, hogy ki, melyik faluban, milyen kehellyel rendelkezik, s a kehely/kelyhek kztudatban forg rtke jelentősen befolysolhatja az illető helyt egy adott terlet khelderash-ainak hierarchijban. A kelyheknek tbb tpust klnbztetik meg az egyszerű, dsztelen kehelytől, a đobo-tl, a kgybőrrel bevont kelyhen, a taxtaj sapāne morčesa-n s az arannyal befjt kelyhen, a taxtaj phurdni sumnakasa-n t, a legbecsesebbnek szmt, domborművel dsztett kehelyig, a taxtaj boboenca-ig s az n. Ktfenekű ves kehely-ig, a taxtaj kuťikesa-ig (ms elnevezssel: taxtaj brečināresa-ig).

A cignysg folklrkultrja lőszavas hagyomny. Tovbbrktő kzssgi alkalmak eleven rendszere, s a trsas ivshoz kapcsold, vltozatlan formban megőrztt archaikus szoksok biztostjk a sajtos cigny tradcik fennmaradst napjainkban is.

Az olhcigny eskvőknek, keresztelőknek s ms nnepi, trsasgi sszejveteleknek elengedhetetlen rsze az nekls. A mulatsgokon a lass dalok neklse előtt s utn minden előad formlis beszddel fordul a tbbiekhez. Előtte: engedlyt kr az neklsre (az engedelemkrsek szvegeiben nek jelentssel is br vorba-sz, căci vorba igaz sz kimondsra, utna: ldst kr az nekt meghallgat trsasg tagjaira, vagy kifejezi, hogy a trsasg tagjainak szp becsletrt, szp kedvrt hangzott el az neke.

Elterjedtsgt tekintve, ez a leglőbb magyarorszgi olhcigny trsasgi szoks: az nekls előtti engedlykrskor a trsasg minden egyes tagja jelzi beleegyezst, ugyangy mint ahogy az nekls utni klcsns ldskrsekben, szerencsekvnsokban is mindenki rszt vesz. E formlis beszdek nlkl, az archaikus szoksokat tart olhcigny kzssgekben, soha nem nekel senki.

A pergetsek előtt az előad nem engedlyt kr, hanem bejelentkezik: a nevt mondja s azt, hogy kinek a leszrmazottja (pl. n vagyok Batiz lnya, a Lucrka. Mondok egy ntt). Utna megkszni, hogy meghallgattk, szerencst kvn, vagy egyszerűen jelzi, hogy befejezte az neklst.

rdekes hasonlsgot mutat a bejelentkezs szoksval az Afrikai dobkltszet előadsnak mdja. Egyes afrikai trzseknl az emberi hang kzvetlen utnzsra szolgl dobzene megkezdse előtt a dobos elljrban bejelenti magt, majd megszlaltatja a dob lelkt. Felttelezsem szerint, a pergetsekkel ugyancsak utnoznak a cigny előadk, valamilyen hangszert. Ezt felttelezem a jobbra pergetsekhez ktődő gynevezett szjbőgőzssel kapcsolatosan is, ahol konkrtan a doromb hangjnak utnzsra gondolok. Elkpzelhetőnek tartom, hogy a doromb rgen fontos szerepet jtszott a cignyok zenei letben (taln erre utal az 1514-es Lobkowitz-kdex dorombos cigny elnevezse is), s a hangszer gyakorlatbl val kikopsa utn a ptlsra szletett meg ez a voklis megnyilatkozs. A pergetsek, amelyekhez a legtbbszr rvid (egy vagy kt strfs) dalszvegek is jrulnak, mindig tncksretknt hangzanak el. A tncntk szvegeinek zme kryptadikus.

Az erdlyi letelepedett kheldershok s a romniai storos khelder shok csak az elhangzott lass nek utn mondanak kszntst. A storos cignyok gy tartjk, hogy az nekls utni szerencsekvnst hallja az Isten. Ebben a hiedelemben a dal funkcijnak emlknyoma fedezhető fel.

Romniai s erdlyi cignyok mesiben megfigyelhető, hogy a mesehős a msik vilg lakival mindig nek tjn lp kapcsolatba. A mesk hvneknek, bettdalnak dallama nagyobb csoportokhoz kthető. A dallamokrl felismerhető, hogy melyik nemzetsgből (pl. A Gborok vagy a Sztaneszkuk kzl) szrmazik az előad. Gyakran erre a nemzetsgi dallam-ra neklik az egyni letk esemnyeiből szerkesztett, improvizlt szvegű, hossz sorsnekeket is.

A magyarorszgi s erdlyi archaikusabb csoportok tagjai gyszeset vagy valamilyen sorscsaps utn fogadalmat tesznek, hogy meghatrozott ideig (ltalban egy vig) semmilyen mulatsgon nem vesznek rszt s nem nekelnek. Fogadalmukban kimondjk, hogy ha nem tartank meg a szavukat, akkor egye meg fejket a hrom gysz, vagyis szleiket, hzastrsukat, gyermekeiket vesztsk el. Soha senki nem szegi meg a fogadalmt. A fogadalom kzssg jelenltben, fldre tertett fekete fejkendőre helyezett Szűz Mria-kp előtt, eskre emelt kzzel trtnik. A rtus vgrehajtstl az esktevő (colaxardo) a hall, a szerencstlensg esetleges ismtelt ltogatsnak elmaradst remli.

Rgiesebb gondolkods khelderashok kztt ismeretes a kilenc-szarv kereszt előtt mondott esk, amelyet ugyancsak az nekls időleges sznetel-tetsnek nkntes felvllalsra tesznek, szintn kzssg jelenltben. Ezt az igen nagy-nak szmt eskttelt mskor csak kivtelesen fontos fogadalmakkor vgzik. A kilenc-szarv kereszt-et egy 18-20 cm-es, levgott fagbl csinljk. Az egyik vgt kihegyezik, hogy knnyebben a fldbe lehessen szrni (az eskttel mindig a szabadban: mezőn vagy udvaron zajlik), a msik vgt tbbszr meghastjk, hogy a hastkokba szorthassk bele a kereszt szarvait, a kilenc (nha ngy vagy hat) vkony gallydarabkt, esetleg az erre a clra faragott faplcikkat. A kereszt-gak mell, a hastkokba, kenyrbelet, st s kisebb fmpnzt tesznek (ezek az eskszavak hatkonysgt erőstik). Egy keresztet csak egy eskre hasznlnak.

Az emltett archaikus rtusok az nek, az nekls cignyok kztti rendkvli fontossgt jelzik.

Az engedelemkrs s a szerencsekvns szervesen hozztartozik a cignyok neklshez, a nem-cigny kutatk, klns mdon, nagyon hossz ideig mgis figyelmen kvl hagytk. Magyarorszgon az 1950-es vektől van intenzvebb cigny npdalgyűjts, de ennek a hazai cignysg kztt elevenen lő szoksnak a rszletes lersra előszr az 1985-ben megjelent Tűzpiros kgycska cmű antolgimban, ltalam kerlt sor.

Az archaikus cigny trzsek neklsi alkalmain rgebben csak frfiak vehettek rszt. Olyan trsasgban, ahol idegen frfiak is jelen voltak, az asszonyok csak frjk, a lenyok csak apjuk vagy btyjuk előzetes beleegyezsvel nekelhettek. Ezek a szigor trzsi megktsek mra mr fellazultak: az neklsbe a kzssg női s frfi tagja egyarnt bekapcsoldhat, ha az engedelemkrs rtust vgrehajtja.

A cigny folklr-interpretcikat mindig testmozgs ksri. A trzsket s a fejket ingatjk, s pattintgatnak az ujjaikkal, nemcsak a gyors tncntk előadsa kzben, hanem a lass dalok neklsnl is. A magyarorszgi cignyoknak hagyomnyos hangszereik nincsenek, a gyors ntk ritmust ltalban temes tapssal, ujjpattintgatssal, asztal lapjn vagy szekrny oldaln val dobolssal, kanna szjnak csapkodsval s a voklis jellegű szjbőgőzssel jelzik. Az utbbi vekben, s kizrlag a fiatalok krben, szokss vlt, hogy a dalokat gitrral, tamburval is ksrik.

A Romniban lő cignyoknl viszont ltalnos a sajt dalaik hangszeres (harmonikval, kobozzal, hegedűvel val) előadsa. A Duna-deltban lő xoraxno csoport mulatsgain a lass dalok elhangzsakor a vezető nekest a trsasg tbbi tagja klns-klnleges zmmgssel ksri. A gyors dalok alatt harmonikt, fvs hangszereket szlaltatnak meg. Hasznlatos kzttk kzi dob, vagy azt helyettestendő: egy fmtlca aljt tgetik.

Ugyancsak a Tűzpiros kgycska cmű knyvemben jeleztem egyet-nemrtsemet azzal az ltalnos hangoztatott, tves besorolssal kapcsolatosan, amely a cignyok nekeit csak kt csoportba osztja: a lass dal s a tncnta csoportjba. Ezek a meghatrozsok azrt nem jk, mert kizrlag, a dalok előadsbeli mdjra vonatkoznak, a sokkal lnyegesebb műfaji jegyeket figyelmen kvl hagyjk.

A jelen lemezkollekcin kzlt nekelt folklranyagnak n 11 csoportjt nevezem meg, a cigny nektradci fő műfaji szerkezett ezek adjk.

Elsőknt szlok a ballada műfajrl, amelyet a cignyok krben mr nem ltezőnek vltek. A CD-ken 44 balladt teszek kzz, ezek nagyobb rsze (39) idig teljesen ismeretlen volt. A balladkat mindet romniai storos khelderash cignyoktl gyűjtttem. Romniban, a hsvttl oktberig vndorl cigny csoportoknl a ballada előadsa napjainkban is ltalnos, vagyis ezek a rendkvl rgies jegyeket hordoz balladk a storos khelderash-ok kztt a balkni nekmonds nagy kultrjnak lő hagyomnyt jelentik.

Tbb vtizedes kutatsom anyagt ttekintve gy ltom, nincsen egysges cigny npi kultra. Minden trzs, csoport folklralkotsait (dalait, mesit, stb.) jl megklnbztethető sajtossgok jellemzik. Autochton kultrja van a khelderashoknak, a lovriknak, a magyarorszgi magyar cignyoknak, az erdlyi magyar cignyoknak, s a tbbi cigny csoportnak is. A tudomnyos vizsgldsoknak ezt szem előtt tartva szabad csak trtnnie. Nagyon rgen, amikor mg az egsz cignysg vndor letmdot folytatott, bizonyosan ltezett egy egysgesnek mondhat cigny kultra, de az, az idők sorn szttredezett, s ma mr csak kisebb kzssgek ltal ltetve, az ltető kzssgekre tagolt sajtossgokkal egzisztl.

A storos khelderash-ok szintn csak rjuk jellemző, igen archaikus rksget mondhatnak maguknak. A kzttk fllelhető hagyomny egyedlllan rgies, belertve a balladahagyomnyt is, az neklsi mdjuk egyes mozzanataiban is egyedlll archaizmusokat őriznek. A romniai cignyok folklranyagbl hiteles kzls nagyon kevs van, az nekelt npi epikus alkotsaikbl pedig alig. Barbu Constantinescu knyve a mlt szzad kzepről, amikor javban virgzott a műfaj, mg csak emltst sem tesz rluk, az egybknt eredetieknek tűnő szvegekből csupn kvetkeztetni lehet hosszabb trtneteket elbeszlő nekek megltre. A legutbbi időkben előkerlt balladk, epikus nekek bizonytkot szolgltatnak erre vonatkozan, s bizonytjk, hogy a romniai khelderash-ok rtkes, gazdag folklrral rendelkeznek most is.

Az ltalam gyűjttt, jelen vlogatsomban kzreadott khelderash balladk a falurl falura vndorl, stjeiket rul rzműves cigny karavnok mindennapjait, hiedelmekkel s mesemotvumokkal tszőtt trtneteit jelentik meg. Mindegyik ballada storos cignyok kztt jtszdik, ami arra enged kvetkeztetni, hogy az elbeszlő nekek a nevezett trzs kzssgeiben keletkeztek. Ezt a balladacsoportot, amely eredendően cigny-nak nevezhető, ms npek folklrjban nem tallhatjuk meg. Hogy csak nhnyat emltsek, ilyen pldul a trtnet az alv vndor cignyokat flfal srknyrl, a visszajr ksrtetknt a karavn előtt s mgtt megjelenő halottrl, a frjet a tmlcből nőnek ltztetve megszktető felesgről. Ez utbbi arrl a cignyokkal szembeni, vszzadokra visszanyl előtletről is tudst, amely gy tartja, hogy egy cigny gazdagsg csak lopsbl szrmazhat: az elljrk nem hiszik el a főhősnek, hogy kincseit, kirlyi dsztsű strt ő az elődktől a rangjhoz rklte.

Az autochtonnak nevezhető cigny balladkban mig megmaradt kifejezsi kincset: a tartalmi elemeket s a formai jegyeket jelentősen befolysolta az a krlmny, hogy egy-egy archaikus kzssg ignyeinek megfelelően szlettek meg mind funkcionlis, mind stilris, mind tematikai tekintetben, s ezeket az alkotsokat az ignyeknek megfelelően műkdtettk a cigny folklrkultrban.

A funkcionlis tradlsi gyakorlatban a sokrtű műfajok jra letre keltik az előidők cigny npi műveltsgnek emlkeit. Az nekelt epikumok is fontos szablyokat őriztek meg a mindennapok intzsről: hogy storvers előtt a falu vezetőihez kell jrulni letelepedsi engedlyrt, amit rendszerint csszpnzrt lehet csak megkapni. Hiedelemgykerű elgondolsokat őriztek meg arrl, hogy nem szabad tlsiratni a halottat, mert az a sok srstl nem tud nyugodni a msvilgon s visszatr az lők kz ksrtetknt. Tudnivalkat őriztek meg arrl, hogy a cignyok hogyan lhetnek meg a velk ellensges vilgban.

A msik epikumcsoport olyan balladkbl ll, amelyeket a cignyok a vndorlsuk sorn ms npektől vettek t, s amelyeket a sajt epikus hagyomnyaiknak megfelelően asszimilltak, tartalmilag is s formailag is. Ezek kz tartozik az egsz eurpai terleten elterjedt, elsősorban meskben jelentkező tma a lenyt felesgl krő aprl. Az tvett alaptrtnet a cignyok sajtos esemnyrszekkel, mozzanatokkal gazdagtva fogalmazzk meg (egyebek mellett pl. a rzműves cigny kohjnak ksztse s a fjtats). Ide sorolhat egy vilgszerte ismert, de főleg a Balknon divatos ballada-tmnak, az ptőldozat gyannt befalazott felesgnek a trtnete. Domokos Smuel a grg npkltszet-hez kapcsolja a motvum eredett, s gy vli, onnan kerlt t ms (gy a romn, bolgr, szerb s albn) npi epikus szvegekbe. A tmnak kaukzusi grz s rmny, valamint mordvin redakciirl is tudnak.

A cigny vltozatbl a leglnyegesebb elemnek szmt, az emberldozat elvgzsnek indokul szolgl hiedelem-motvum (amely szerint csak akkor pthető fel valamely kolostor/vr/hd, ha egy lő szemlyt ldoznak a hely megzavart szellemnek) hinyzik, a tbbi vonatkoz rszlettel egytt. Manojlja mrgben falazza be az ebddel hozzltogat, szerető felesgt, azrt mert nem sikerl a munkja. A klnfle varinsok előzetes ismeretből kvetkezően, termszetesen, feltűnik a kimarads, igazbl mgsem rezzk a hinyt, mert a kegyetlen tett indokolatlansga valamilyen furcsa fokozst ad az epikus alkots drmai, kltői erejnek. Az jrafűztt cselekmnysort a romn balladk stlusa jellemzi.

tvtel lehet a Jnos cmű ballada is, amely a gyermekeinek megevsre knyszertett anya borzalmas esett adja elő. A balladnak rott, ponyvai előzmnye valsznűsthető. A cignyok lland vendgei voltak a sokadalmaknak, vsroknak s a nagy alkalmi tallkozhelyeken kerlhetett t hozzjuk a szbeszd trgyt is alkot trtnet, amelyet kzssgeikbe visszatrve a sajt nyelvkn meg-fogalmazva, balladv formltak.

A kannibalizmus ltalnosan elterjedt motvum a mtoszokban s a folklrban. Klnsen az epikus npi alkotsokban szerepel sokszor htborzongat kegyetlensg. Szlők gyermekevsről mr a bibliai Kirlyok knyvben emltst tesznek, a szamriai vros ostroma kapcsn. Egy grg kozmogonikus mtosz arrl szl, hogy a knyrtelen idő jelkpnek tekintett Kronosz flfalja gyermekeit, alighogy azok a vilgra jnnek. Valsgon alapul feljegyzsek is vannak emberevsről: Rheim Gza az ausztrliai arandk kutatsa kzben szerzett tudomst arrl, hogy a trzs asszonyai minden msodik jszlttjket megeszik, mert hitk szerint ez ad erőt ahhoz, hogy a kvetkező gyermeket megfelelően felnevelhessk.

A ritulis kannibalizmus mindig az n. szimpatikus mgin alapul. Ezzel szemben ll az a kannibalizmus, knyszer-kannibalizmus, amely nem kthető semmilyen vallshoz vagy hiedelemhez, amely hbork esetn vagy ms tragikus, szrnyű lethelyzetekben kvetkezhet be.

A Jnos cmű ballada egy ilyet dolgoz fel, ahogy a fntebbiekben rtam, valsznűleg (egy adott időben kzismert s szbeszdben is terjedő) ponyva-elbeszls alapjn. Az elbeszls nekes megjelentse a cigny balladk stlusban trtnt, a jellegzetes formai elemek s stilris jegyek felhasznlsval. A ponyvai előkpet sejtető elbeszls a cigny orlis hagyomnyba val belpse utn teht az epikai elkpzelsekhez illő megfogalmazsra tallt. Ezzel lehetőv vlt, hogy az oralitsban funkcit tltsn be. Az tvett borzalmas trtnet kzssgen belli elmondsa, az eurpai szbeli npi kultrk gyakorlatnak megfelelően, a tett eltlsnek kimondsra, a bűntől val tartzkods gondolatnak tudatostsra szolgl. Az eltls jogos voltnak az tok megfogansa a npi tudatban klnsen nagy hangslyt ad. Mg kt tartalmi mozzanatra trek ki kln, mert azok a cignyok sajtos helyzett brzoljk. Az egyik a kt tiszttalann ttele, a msik a trtnetet lezr anyai tok. A ritulis tisztasgot az archaikus kzssg minden tagja szmra előr mahrime a napi let legfontosabb szablyozja. Kezdve attl az ltalnos megfigyelhető jelensgtől, hogy az utcn mindig a cigny frfi mehet elől, a nő csak a frfi mgtt haladhat. A magyarzata az, hogy a mahrime megtiltja a nőknek, hogy a frfiak el lljanak. Ennek elkerlst biztostand nagyon sok megkts van a nők viselkedst illetően. (A romniai Sinteşti faluban magnetofonra vett, a jelen CD-n is szereplő (1/24) elmondottakban a mahrime tilalmazsairl is hallhatunk.) Ugyancsak sok hiedelem van a halott tiszttalansgval kapcsolatosan. Az ember az lete utn mr a msik vilg, a fekete vilg lakja. A halott gyermekek maradvnyainak ktba dobsa a mahrime előrsok legslyosabb megsrtsnek szmt. Mivel rgen a kzkutak egy-egy falu tulajdonban voltak, elkpzelhetőnek tartom, hogy a falun tvonul, ideiglenesen a falu hatrban storoz, alig megtűrt cignyokat nem, vagy csak ritkn engedtk a rendszeresen hasznlt kutakhoz. gy a vz beszennyezse tbbszrsen is nagy bűnnek szmtott. Egyrszt a mahrime megszegse miatt, msrszt azrt, mert a cselekedet magval vonta a kzssg tbbi tagjnak falusiak ltali megbntetst s a falu ivvizeitől val eltiltst.

Az tokmondsok sűrűn előfordul elemei a npek kltszetnek, gy a cignysgnak is. Ezek a mozzanatok (ltalban tbb balladbl is ismeretes) llandsult szvegegysgek, amelyek a cselekmnyek menethez illeszkedő gyakorisggal megismtlődnek. A trgyalt epikum kltői erejű tokformulja is megismtlődik, amikor a zr rszben az tok beteljeslsnek lersra kerl sor. A cignyok ltal nekelt epikus trtnetekben klnsen fontosak ezek a rszek, mert az archaikus gondolkodsban az tok beteljeslse azt jelenti, hogy a vgrehajtsra megknyrgtt termszetfeletti erő (Isten vagy valamelyik szent) is jogosnak tli a bntetst, s gy megvalsulhat a kzssg elvrsa szerinti isteni igazsgszolgltats.

Az tok erejbe vetett hitet bizonytja az is, hogy az archaikusabb cigny csoportok folklrjban kifejezetten toknekeknek nevezhető nekek is vannak. Ezekben az toknekekben sszekapcsoldni ltom a mgikus clzat, ront szndk tokmondssal kapcsolatos cigny hiedelmeket az ugyancsak mgikus erejűnek vlt nekkel, nekelt beszddel kapcsolatos hiedelmekkel.

A Jnos cmű balladnak egy msik szvegvltozata is van (gyűjtseim sorn n magam is rgztettem tbb helyen). Ez a msik vltozat olvashat Romanom Sztyepanovics Demeter khelderash folklralkotsokat bemutat knyvben.

gy tartjk, Magyarorszgon a cignyok kztt ma mr csak egyetlen ltalnos elterjedsű ballada van, az n. Mrgeskgy ballada. Valban, ennek az nekelt epikumnak az azonos alaptrtnetből kiindul varinsai az egsz orszg terletn fllelhetőek. Farag Jzsef egy dolgozatot szentelt ennek a balladnak, amelyben megksrli a szzs eredett s a prhuzamokat kijellni. rsa fontos adatokat tartalmaz.

Termszetesen, nem csak ezt az egyetlen balladt tudjk a magyarorszgi cignyok. Az elmlt vek e tmj kzlemnyei tbb eleddig ismeretlen ballada regisztrcijrl szmoltak be s a httrbe kerlő hagyomnyhordoz korosztly, az izolci, mg sok rtkes epikus folklralkotst rejthet. Csak gyűjteni kell, fradhatatlanul.

Mindenesetre, igen figyelemremlt, hogy a A kgy nek-nek nevezett trtnet ilyen erősen l. Nagyon sok szvegvltozata van. Magyarorszgon gyűjtttek tbb-kevesebb eltrssel megegyeznek a cselekmny vonatkozsban. Szeretője unszolsra a leny az telbe belefőz egy kgyt a mregfogval egytt s a mrgezett telt a fivrnek adja. A fivr meghal, de a szerető, a mindenre kpes leny tetttől megriadva, elhagyja, mgsem veszi őt felesgl. A cselekmny menete a szvegvltozatokban innentől kezd jelentősebben varildni. Az eltrsek az elkvető megbntetsnek mdozataiban s a bntets vgrehajtsnak rszletezsben mutatkoznak.

Egy magyarorszgi szvegtpus az archaikusabb cigny kzssgek jogszolgltatsi gyakorlatra utalan a cigny trvny-ről, a cigny trvny-szk-ről beszl, az ltaluk kiszabott bntetsről, amit a kzssg hajt vgre. Ms varinsok arrl beszlnek, hogy a fivre elpuszttsnak hrvel rkező lenyt a szeretője li meg (pisztollyal lvi le vagy kivgja a nyelvt). Vagy az a vgkifejlet, hogy az elutastott, testvr s szerető nlkl maradt leny a tettnek slytl meghal.

A romniai storos khelderash cignyok szinte mindentt ismernek egy előbbiektől eltrő vltozatot, amelyben a leny egy erdőben lő mesei lnytől, a Piros Kgytl egy fazk des tejrt cserbe kri a mrget.

Kzbeeső mozzanat, hogy a leny kitanult reg nagynnjt ltogatja meg tancsrt, az javasolja neki a Piros Kgy megkeresst. A leny annak is s a Piros Kgynak is azt hazudja, hogy a mreg megunt szeretője megtetsnek kell, mert mskpp nem tud tőle megszabadulni.

Cuza Vodă-ban, az egyik legarchaikusabb romniai storos cigny kzssgben, amely csak az őszvgi hideg idők belltval tr vissza vndorlsbl szllshelyre, valsznűleg az alapvltozatot sikerlt rgztenem (9/18).

Vlogatsomban a balladk tbb felvtelt kzlm, hogy az esetleges sszehasonlt vizsgldsokhoz a ksőbbi kutatknak anyagot szolgltassak.

rdekesnek tartom, hogy a Duna-deltban, Babadagban, egy ott lő lovri asszonytl, a magyarorszgi vltozatokhoz hasonl szveget s dallamot is talltam (9/15). Elkpzelhető, hogy kt rvvnyes főszveg van s mindkt trtnet diffzionldik, elterjedsket trzsi s nyelvi tnyezők befolysolhatjk.

Tbb vltozatt kzlm, az előbbiekben emltett meggondols jegyben, a Zsikolrl s a fivrről, Vilnrl szl balladnak is. 1942 s 1944 kztt az Antonescu-rezsim a storos cignyok egy rszt a Bug s a Dnyeszter folyk kztti terleten ltrehozott koncentrcis tborokba gyűjttte. A cignyok elmondsa szerint, a karavnoknak a vezetőik irnytsval kellett a lgerekbe elvndorolniuk, erre kteleztk őket a romn hatsgok.

A lgerekben igen nagy volt az hsg. A romn őrk rendszeresen kiengedtk a cignyokat a krnyező falvakba, hogy ha van pnzk, azrt, vagy ha nincs, ms mdon, szerezzenek maguknak lelmet. Zsikolo, az egyik karavn vezetője, a tborbl kijrva lovakat lopott, s azokat eladva, az rukrt lelmet vsrolt karavnja tagjainak. Az ccsvel, Vilnval kzs tjukrl visszatrve nmet jrőrkkel akadtak ssze, akik egyikket agyonlőttk. A balladavltozatok alapjn nem egyrtelmű, hogy melyikket. Az esetet egybknt valsgon alapulnak tartjk, tbb tllő ismerni vlte a megnekelt szemlyeket.

Fontos lenne kutatsokat indtani a romniai storos cignyok folklrjnak ltalnos feltrsra, s ezen bell is megklnbztetett figyelmet kellene fordtani a holocaust folklrjnak rgztsre s vizsglatra. A lgerek ltrehozsval s műkdtetsvel kapcsolatos kutatsok ugyancsak fontosak lennnek. s fontos lenne utnanzni a cignyok ltal megnekelt, elbeszlt tborokbl val kijrs hihetetlennek tűnő gyakorlatnak is.

A tborokban trtnteket elbeszlő nekeket a khelderash cignyok bugo-nak nevezik. Ebbe a terminolgiba beletartoznak az epikus cselekmnyek is s a szemlyes lmnyeket megfogalmaz, minden előads sorn vltoz szvegű, improvizatv lgernekek is. A storos cignyok lgernekei eltrnek az ismert cigny lgernekektől. Tbb bennk a szemlyes elem.

A storos khelderash cignyok a gyere, rajta, no jelentsű haj vagy hajde szval indtjk balladikat. Katona Imre az archaikus albn epikus nekek előadsnl ugyanezt a szokst figyelte meg. A haj, hajde szavak mellett indtskor tallkozhatunk a (h te jelentsű) br szval is. A br egybknt a khelderash-ok nyelvben nem csak indulatsz. A kzbeszdben ( a mo szval egytt) hasznlatos mg, mint frfiakat megszlt sz. A nők megszltsra kln sz van, a . Ezek a szavak sorvgeken is nagyon gyakoriak. Ilyenkor jelentsbeli funkcijukat is betltik, de ornamentlis szerepk is van.

A balladk ltalban ngy sorosak, a sorok 8 sztagosak. A ritka hrom soros strfknl a refrnszerűen ismtlődő harmadik sor 5 sztagos. A sorok vgn jelentssel nem rendelkező, ritmuslefedő s dsztő funkcij , oj szcska van. Ez a sor kzepn s a sor vgn egyszerre is jelentkezhet. Sor kzben is, főleg szemlynevek előtt, tallkozunk az oj szcskval, ilyenkor bővlve, egy d hanggal kezdődően. Ezekben az esetekben a sort mindig a ritmushoz igazodan egsztik ki a jelents nlkli ptszval.

Ezek a nyelvi megnyilatkozsok az lőbeszdben sohasem fordulnak elő: csak az neket, a mindennapi fl emelkedő nneplyes kifejezsi mdot hvatottak jelezni.

A balladkban az idő mlst, s azoknak a cselekmnyeknek a haladst, amelyeket nem akarnak rszletezni, az nekesek a ritmushoz s a dallamhoz igazod lallz sorok kzbeiktatsval adjk tudtra, a gyakorlatot egybknt jl ismerő hallgatsgnak.

Amikor a balladkban nem-cignyok beszlnek, a dialgus tvlt romn nyelvre.

A balladk egyik szembetűnő nyelvi jellemzője, hogy mindig jvő időben adjk elő őket, mint ezutn bekvetkező trtnseket, s gy a hallgatsg az előadssal prhuzamosan vlhat rszesv a legkisebb mozzanatnak is. A figyelmet az epikus sorok menetbe kzbeiktatott, a romn balladkat idző cselekmny-tovbbvivő krdsekkel prbljk fokozni. A romniai storos khelderash-oknl az egyni sors mltbli esemnyeinek elmondsa ugyanezzel a jvő idővel trtnik. Egybknt, ms archaikus csoportoknl is (pl. a magyarorszgi szintoknl).

A folklrszvegekben rendkvl nagy az igeidők kvetkezetlensge. Előfordul, hogy egy mondaton bell tallkozunk jelen, mlt s jvő idővel. Rendellenes nyelvtani jelensgeket szlelhetnk a nvmsok, birtokos nvmsok hasznlatval kapcsolatosan s szlelhetjk ez utbbiak hangalakjnak talakulst.

Az nekelt trtnetet gyakran magyarzzk przban, menet kzben is, a vgn is.

A letelepedett khelderash cignyok folklrja, ugyangy ahogy minden cigny csoport, autochton jegyekkel rendelkezik. A formai sajtossgok kzl kiemelendő, hogy a lass nekek s az improvizlt nekelt epikumok sorvgeit jelents nlkli, dsztő vgződssekkel (-u, -ju, -ju, -ju, -je, -ije) ltjk el, s hogy a magnhangzval kezdődő szavak el, ahol a hangslyszempontok megkvnjk, egy d hangot tesznek. Ezek a jegyek csak az nekelt szvegekben fordulnak elő, a htkznapi beszdben sohasem.

Balladik, epikus nekeik nem csak formailag, tematikailag is csak rjuk jellemzőek. Vlogatsomba kt nekelt epikumot emeltem be a kzttk rgztettekből. A Dermenka cmű ballada egyik felvtelt s az Arono s Barono cmű epikus neket. Mindkt folklralkots jl pldzza az erdlyi khelderash-ok nekkltsnek sajtossgait.

A Dermenka nv egy erdlyi magyar npmesben szereplő főhősnő nevnek, rmnyk-nek, a cigny nyelv hangkszlethez s a női nevek kpzsi szablyhoz igaztott, az előzőekben emltett d hanggal megtoldott, cigny vltozata. Magyar balladai httere van a gyertyaknt val elgs motvumnak is: ms helyzetből fakad, eltrő gykert a Barcsai cmű balladban tallhatjuk a beengeds ksleltetsnek s a ltogat letagadsnak motvumval egytt.

Eredeti cigny motvumok a hűtlenkedni indul kedves megtkozsnak krlmnyei s a rzkohban val letre tmaszts.

Az Arono s Barono cmű epikus nek is mesei cselekmnyű epikus mag kr szerveződik s ez is tbb rtegű. A kezds, a sanyar sors rva leny felajnlsa a srknynak, tbb eurpai np mesjben előfordul. A vndort sorn megtallt, a ht napjait megszemlyestő segtő szemlyek a szlv s a romn folklrban ismeretesek. Autochton cigny fejezetnek tekinthető az elbeszlő nek msodik fele, amely a kisebbik fivr meghzasodst rja le. Valsznűleg egy egykor nllan lő nekelt trtnet hozzforrasztsrl van sz.

A letelepedett khelderash-ok, zenei ksret nlkl előadott, nekelt trtneteinek csak nagyon ritkn vannak llandsult szvegei. Minden nekls rgtnzs, meghatrozott dallamra s ritmusban, az archaikus stlushagyomnyoknak megfelelően. Az sszegyűltek tlik a trtnetet, előfordul, hogy meg is siratjk a szereplőket, ha szomor, tragikus fordulatot vesz a cselekmny.

A lemezeken szereplő folklrfelvtelek meghatroz tbbsgt az asztali nek csoportjba sorolhat darabok teszik ki. Folklrkutatk jl tudjk, hogy a np nem ismer műfaj meghatrozsokat (nem lehet pl. balladt gyűjteni, csak valakiről vagy valamiről szl dalt). A npi nekek np ltali osztlyozsa az elhangzs alkalmnak megjellsvel trtnik.

A magyarorszgi olhcignyok a mulatsgokon előadott nekeket asztali nek-nek is nevezik. Ezt a terminolgit tallom a legalkalmasabbnak arra, hogy vele a lrai műfajba tartoz keservesek s szerelmes nekek fajtit, valamint a helyzetdalokat s az egyb tematikj, mulatsgbeli nekeket megnevezzem.

Az asztali nekeket Erdlyben sokszor intonlssal kezdik, ez nha a legrgibb stlus storos khelderash balladknl is megfigyelhető. ltalnos neklsi sajtossg a befejező sztag előtt tartott llegzetvtelnyi sznet. Az asztali nekek strfinak verssorai indulatszavakkal, tltelkszavakkal bővlhetnek. Leggyakoribbak Magyarorszgon a: jaj, te mrav, mam, phrala, Dvla; Erdlyben pedig a: mej, vj, lume, Dvla.

Az olhcigny csoport folklrjnak differencilt osztlyozshoz rendkvl fontos lenne egy szisztematikus kutatsi program beindtsa. Csak ilyen mdon gyűlhetne ssze tudomnyos ttekintsre, konkluzik levonsra alkalmas etnogrfiai anyag, amely lehetőv tenn a műfajok krvonalainak megrajzolst, bizonyos műfajcsoportokkal kapcsolatos krdsek megvlaszolst. Pldul, hogy mi lehet a magyarzata a gyermekfolklr darabok kevs szmnak, vagy hogy mirt csak ritkn rgzthető katonanek sirat. A kollekciban kzlt folklrpldk (2/29, 4/10A, 4/10B, 9/1) bizonytjk, hogy lteznek az emltettek is, s figyelmeztetnek a minl előbb elvgzendő tennivalkra.

A magyarorszgi cignyok kztt gyűjttt brtndalok magyar nyelvűek. A brtnt jrt szemlyek a bntets vgrehajt intzetekben magyarul hallott s tanult dalokat sohasem ltetik t kzssgeik nyelvre. A hazavitt, valsznűleg rabok ltal rt, rzelgős szvegek a terjeds sorn, rdekes mdon, lnyegesen nem varildnak.

A romniai cignyoktl felvett brtndalok romn nyelvűek, de ezeknl esetenknt megfigyelhető, hogy a strfk romnrl tvltanak cigny nyelvre.

A cignyok nem cignyul nekelt brtndalait a cigny folklr rsznek kell tekinteni, mr csak azrt is, mert a cignyok is eredeti dalokknt adjk elő őket.

Analg jelensgről van sz a cignysg krbe jutott nem cigny nyelvű műdalok esetben is. s ide sorolhat mg a cignyok repertorjnak az a rtege, amely magyar npballadk tredkes varinsait tartalmazza. Ezeknl a daloknl a hagyomnyba val beilleszkeds folyamatt figyelhetjk meg. Azt, hogy egy szjhagyomnyoz műveltsgű np nekes folklrja hogyan fogadja be az j hatsokat s sajt zlsnek megfelelően hogyan asszimillja. Az tvett npballadk a cignyok ltal preferlt tmk megfogalmazsai, az tvett műdalok tartalmai pedig cigny vonatkozsak. Kztudott, hogy a cignyok tveszik a krnyezetk rluk klttt npi s nem-npi alkotsait, mg akkor is, ha azok rjuk nzve nem a leghzelgőbbek. A mindennapi folklrgyakorlatba beplt, temelt dalok, műdalok szvegei a cignysgrl romantikus kpet festenek, vagy cignyosak, vagy cignykodak, vagy lekezelőek.

Lemezkollekcim szles lenyomata annak, hogy egy adott időben mit nekeltek Magyarorszgon s Romniban a cignyok. A ksőbbi kutatkra vr, hogy az ltalam jelzett, most elkezdődtt tendencikkal kapcsolatosan a kvetkeztetseket levonjk.

A cigny folklr kvlllk szmra legismertebb rsze a jellegzetes tncnta. A gyors temű (pergetssel, szjbőgőzssel s alkalmi ritmuskeltő eszkzkkel ksrt) tnchoz val dalanyag a cigny nekfolklr gazdag fejezett jelenti.

Hasznlatomban a megnevezs magban foglalja a csfolkat, a trfs nekeket, a tncksrő nekknt előadott divatdallamokat s a dominns szm kryptdit is. Ide soroldnak mg az erdlyi terleteken (főleg Cskban) rgztett tncszk, amelyek nagyobbrszt a krnyező magyaroktl tvett magyar nyelvű szvegek.

E krbe vonhatak a zenre trtnő cigny csrds s az erdlyi cignyok szaggats (inger~lo) tnca alatt elhangz nekek is.

Az nnepekhez ktődő nekek kzl legfigyelemremltbb a karcsonyi nekek csoportja. A szvegeknek hrom rtegt klnbztetem meg. Az előidők mlyre visszamutat elsőbe tartoznak azok, amelyekben a tli napfordul eljvetelt egyms megkszntsvel, szerencsekvnsokkal, vagy egyms megvendgelsvel nneplik. Ezek a szvegek nem utalnak arra, hogy a cignyok tudatban az v elmlst s az j v kzeledtt jelentő nneplsi alkalomnak valamilyen hiedelmi vagy vallsi vonatkozsa lenne. Vlogatsomban ebből a tpusbl kt pldt mutatok. Az első nekben (2/17), amelyet a khelderash-ok csak karcsonykor adnak elő, egyms ilyenkor szoksos megvendgelsről s a storos cignyok jellegzetes telnek, az n. tli tel-nek az elksztsről van sz. A msodikban az idős adatkzlő kszntsi formulkat nekel el, nhny kzbeiktatott sorral jelezve az elhangzs idejt, a karcsonyt s a telet. Nagyon archaikus mozzanat, hogy előadsa vgn a nevt s elnekelve mondja be. Ez a letelepedett khelderash-oknl is előfordul.

A msodik tpusba azokat a letelepedett khelderash-ok kztt gyűjthető, sajtos hiedelemtartalm nekeket sorolom, amelyek lenykrst beszlnek el vagy a szerencst hoz mtikus ezstruca karcsony jfli megjelenst, illetve annak meglvst. A mai kztudatban a karcsonyhoz egyltaln nem kapcsoldik hozz a lenykrs, a lakodalom, mint karcsonyi esemny, br az e tmval foglalkozk előtt ismeretes, hogy a napfordulkkor előadott kntlk, mint szoksok, a hzassg szertartsainak a maradvnyai. Mezopotmiban mr az i.e. III. vezredben rtusban reprodukltk Dumuzi s Inanna szent nszt, amely a vegetcis termkenysg jjszletst fejezte ki jelkpesen.

A cigny kolindk lenykrse mindig trzsi krnyezetben trtnik, stksztő vagy ms cignyok kztt, de az nekbe foglalt esemny jelentse mlyebb, jelentse kultikus gykerű. Felttelezhető, hogy a lenykrs december 25-i megneklsnek szokst a cignyok sok vszzados vndorlsaik alatt, Perzsiban vettk t, ahol a napisten lakodalmnak december 25-i megneklse a mitraikus misztriumok rsze volt.

Az erdlyi stksztő khelderash cignyok egyik klns mtikus lnye az ezstruca. Ez a madr csak a karcsonyi nnepkr nekeiben jelenik meg. Egy eredetmagyarz monda szerint, valamikor nagyon rgen, a cignyok első bulibasja ezstből ksztett egy ruct s a stra tetejre, a stortart rdra tette, hogy a cignyok az ezstből ksztett vadmadarat blvnyknt imdjk. Az ezstruca megelevenedett s flreplt az gbe. A monda szerint az ezstruca minden vben egyszer tr vissza az gből, karcsony jflkor, s rszll a kivlasztott cignyok stortart rdjra vagy karcsonyi asztalra. Meglni nem lehet, mert nem fogja a goly, de ha valaki a fegyvervel eltallja, az a kvetkező vben szerencss lesz. A legsajtosabb cigny kolindk ezt a mondt neklik meg klnfle vltozatokban.

A kolinda-strfk utols soraiban van egy refrnszerűen alkalmazott sz, az ōmi. A sz eredeti jelentst a cignyok mr nem ismerik. Azt tartjk, hogy ezzel a szval lehet hvni, megszltani az Istent. A sz csak a karcsonyi kolindkban fordul elő.

A harmadik tpusba azok a napkpzetű karcsonyi nekek sorolhatak, amelyek kevert motvumokkal rendelkeznek. Ezek kz tartozik az Isten fldre szllsnak lers, ami a Nap reggeli elindulst jelenti, de az nekben benne van az rk megjulsrt lett ldoz, napisteni jegyeket viselő keresztny Megvlt kpe is. s azok sorolhatak ide, amelyekben az nnepkrhz kapcsold bibliai trtnetek, vagy azok apokrf vltozatai, kerlnek megfogalmazsra.

A cigny nyelv nagyon archaikus, nagyon bonyolult. Elkezdődtek egysgestst clz trekvsek, de mg nincsen standard vltozata, csak dialektikus llapotban ltezik. A klnbző nyelvjrsok folklrszvegei igen rgies grammatikai s lexiklis elemek őrzői, amelyek a kznapi beszdben mr nem hasznlatosak, csak az nekben, meskben s ms npi alkotsokban fordulnak elő. A rendszeres terepmunkt vgző kutatk jl tudjk, hogy ilyen (esetenknt csak egy-egy csaldra vagy trzsre korltozd) nyelvi zrvnyoknak a flfejtse az adatkzlők informcii nlkl nem lehetsges. Ms helysgben lő vagy ms dialektust beszlő cignyokkal magnetofonra vett folklrszveget kptelensg lerni, mert arrl, aki nem gy beszl, mint ők, azonnal kijelentik, hogy az nem tud cignyul, s rszkről a hangsly- a lejegyzs helyett a ms cigny csoporthoz tartoz szemly hinyos nyelvtudsnak taglalsra toldik.

A cigny szvegek lejegyzsnek mdja sem egysges, minden orszgban ms. Van ugyan egy kzs bc, amelynek szablyait az n. Varsi hatrozat rgzti, de az n tapasztalatom szerint teljessggel alkalmatlan a cigny beszd rsba foglalsra, mert a hangjellsi szisztmja zavaros.

Mivel publikcimban nprajzi szempontbl elengedhetetlennek tartom az eredeti szvegek kzlst, kialaktottam egy sajt rsmdot.

A lemezkollekcin przai folklralkotsokat is kzlk: rvid mesket, eredetmondt, karcsonyi kszntőket, pohrkszntőt, knyrgst s a mindennapi let esemnyeinek elbeszlseit. Ezeket azrt tartom szksgesnek kzlni, mert az utbbi vekben intenzv rdeklőds tapasztalhat a cigny nyelv s kultra irnt, s az ismeretek tovbbtsra vllalkozk szmra hiteles anyagot akarok biztostani az oktatshoz. A klnfle dialektusokban elhangz cigny szvegek nem csak nyelvi, nprajzi tekintetből is rendkvl rdekesek.

A cigny folklrkultrt az eurpai folklrra hasznlatos terminolgikkal nem lehet jl lerni, legfeljebb a krvonalait lehet rzkeltetni. A cigny folklr csak a sajtossgaihoz illeszthető kln terminolgikkal osztlyozhat. Az elemző vizsglat fő szempontjnak pedig annak kell lennie, hogy egy autochton, a sajt lethez mrten abszolt teljes, archaikus npi műveltsgről van sz mint valamely amerikai indin vagy afrikai trzs műveltsgnek esetben s ennek megfelelően kell rla gondolkozni.

Az ltalam kzlt folklrfelvtelek a lefordtott, kinyomtatott szvegeikkel egytt nagyon gazdag, hiteles anyagot biztostanak az előzőekben emltett korrekt elemzsekhez.

A cignyok a legarchaikusabb egsz Eurpban, de gyakorlatilag mg teljesen ismeretlen. Nagyon kevs kutat vllalkozott eddig ennek a folklrnak a fltrsra egyrszt azrt, mert flnek kzjk menni, hiszen a cignysg letmdja az előtletre hajlamos krnyezetben negatv kpzeteket kelt, msrszt azrt, mert nem ismerik azt a nyelvet, amellyel kultra megkzelthető.

Fontos lenne, hogy minl tbb cigny szrmazs is kerljn a kutatk kz, mert a cignysg esetben most mg elengedhetetlen egy szrmazsbl add, bizonyos fok elktelezettsggel prosul, alaptuds az irnyulsi pontok kijellshez. Az, hogy a cigny kutatk a sajt npk kultrjt a tves, előtletes hiedelmekkel szemben teljessgben mutassk meg a vilgnak. Pldaknt emltem, hogy tagadtk a cigny trgyi folklr megltt, amg a Gdllői Galriban 1982 novemberben meg nem rendeztem az első cigny nprajzi killtst Magyarorszgon. A megtallt anyag trgylistja, a mzeumi azonost jelzet-szmokkal egytt, egy kln kiadvnyban megjelent, s a ksőbbi ilyen killtsok alapja lehetett. Ez arra plda, hogy egy kitart elktelezettsgű, cigny szrmazs kutat kellett ahhoz, hogy bizonytson egy ms npek esetben megkrdő-jelezhetetlen evidencit. Szomor, hogy az elmlt vek cigny nprajzi killtsainak kapcsn mg csak meg sem emltik ezt a jelentős előzmnyt, azt sugallva az elhallgatssal, hogy az nem trtnt meg. A szemlyesnek tűnő eset, sajnos, nem csak szemlyes vonatkozs. Egy ltalnosan előfordul gyakorlatrl van sz: A nem-cigny kutatk a cigny szrmazs kutatk munkjt elhallgatjk, kisajttjk, a nyilvnossgra hozott folklradataik alapjn azonnal utnuk gyűjtenek s a kzlemnyeikben mr nem hivatkoznak rjuk, vagy ha esetleg hivatkoznak, csak lekezelően. Gyakori az is, hogy a cignysgban csak kurizumot lt, klfldről ideltogat kutat szemlyek teljes mrtkben kihasznljk a rendelkezskre siető, segtőksz nprajzgyűjtő cigny kalauzaikat. Eredmnyeiket szablyosan ellopjk s idegen nyelveken a sajtjukknt publikljk. Ezeknek a kifejezhetetlenl etiktlan jelensgeknek az ellenre gy vlem: minl tbb cigny fiatalnak kell egyetemet vgeznie, felsőfok diplomt szereznie, hogy minl előbb kialakulhasson a cignysgnak egy olyan rtelmisgi rtege, amely ms őket rintő egyb dolgok mellett, a sajt kultrjuk kutatsban s feldolgozsban is meghatrozan vehet rszt.

Azt tapasztaltam, hogy a kisebbsgi kultra tmogatst hirdető nemzetkzi s magyarorszgi hivatalok, szervezetek, a gyakorlatban cserbenhagyjk hangzatos szlamaikat. A strasbourgi Eurpa Tancs cignyokkal foglalkoz rszlege a lemez kiadshoz tmogatst krő levelemre hat hnap! Mlva rott vlaszban azt kzlte, hogy a Sportgyi, Nevelsi s Kulturlis Osztly megtrgyalta a krsemet, de nem tallnak semmilyen lehetősget a tmogatsra. Az Eurpai Uni Budapestre deleglt kpviselete ugyangy-tbb hnap s sokszori telefonls utn- utastott el. A jelenlegi oktatsi miniszter (1999) mg csak nem is vlaszolt a levelemre.

Az elutast, nemtrődm, csak ltszatokra ad szervezetek, hivatalok a cignyokkal kapcsolatos vlemnykről tettek tanbizonysgot. Egybknt, a sort hosszan folytathatnm.

Az vek sorn a gyűjtseket nagyon rossz technikai felszereltsggel tudtam csak vgezni, mert anyagi lehetősgek hinyban minősgi magnetofonkszlket nem vsrolhattam. A felvtelek a publikls előtt hosszas hangminősg javt elő munkkat kvntak, amint ezt a szemlltetsre szndkosan szűrs nlkl hagyott 4/18-as track mutatja. (Ezt a kolindt a Napszimbolika a cigny karcsonyi nekekben cmű nprajzi kisfilmben egy hivatsos npdalnekessel, cigny nyelven, elnekeltettem.) Az előző CD-knl a nem minősgi felvtelből szrmaz hangtechnikai problmkat az MTA Zenetudomnyi Intzetben Sztan Pl hangmrnk korriglta. A jelenlegi 10 CD httrrajzoktl val megtiszttst, alapzajtl val megszűrst is vele kezdtk el, de kzbejtt sajnlatos halla miatt a Zenetudomnyi Intzetben foly munka megszakadt.

A 10 CD publiklsra val előksztst, amely tbb mint fl vig tartott, a Magyar Rdi Hangrestaurcis Osztlynak hangmrnke, Fnyes Pter vgezte el.

Egy-egy felvtelnl sokszor 40-50 fő is sszegyűlik egy hzban, s ilyenkor a kzttk zajl beszlgetsek nem maradnak abba, sőt az előadsokat is llandan kommentljk.

Előfordul, hogy lemarad a felvtel eleje, mert anlkl kezdik meg az előadst, hogy előzőleg jeleznk. Ezekben az esetekben a kinyomtatott szvegnl szgletes zrjelben kzlm a lemaradt/kimaradt rszt.

Az ltalam magyarra fordtott tltetett gyűjtseket a fiam, Mriusz fordtotta angolra nyersben. Ezek alapjn ksztette el Benedek Dezső, a Georgia Egyetem kultrantropolgus tanra a folklrszvegek vgleges angol vltozata. A bevezető fordtsa teljes egszben Benedek Dezső munkja.

Gyűjtőmunkmat s annak publiklst az vek sorn tbb intzmny s szemlyes tmogatsa tette eredmnyesebb:

Az elmlt vtizedekben vgzett folklrkutatsaim clja a cigny npi hagyomnyok megmentse s megismertetse volt. Az itt kzztett 215 felvtel meggyőzően bizonytja e hagyomnyok eredetisgt, szpsgt s műfaji gazdagsgt.

Fljegyeztem s magnetofonra vettem minden elm kerlő folklralkotst s folklradatot, mert tudtam, hogy gyűjtsem anyaga a cigny np kultraptsnek egyik alapkvt jelenti majd, s gy reztem, szksg van a munkmra. Ezrt gyűjtttem ssze, s tanultam meg tbb cigny dialektust is, hogy a flzrkozshoz elengedhetetlen egysges cigny nyelv megtervezsben s megteremtsben flkszlten rszt vehessek.

Sajnos a dolgok mskpp alakultak, mint ahogy elkpzeltem.

A hivatalos intzmnyek rszről (kevs kivteltől eltekintve) elutastst tapasztaltam a cigny npi kultra egyenrangsgnak hirdetsvel szemben, s a cignysg kiemelkedett tagjainak viselkedsben is tallkoztam megdbbentő hozzllsokkal. Az elmlt tz vben, az nrdekek kedvezőnek tűnő rvnyestsi lehetősgei tuds s koncepci nlkli, primitv, helyezkedő cigny csoportokat csaltak elő, akik a koncrt val tolongsban ppen a cigny np gyt s rdekeit tiportk el. Ebben n nem kvntam rszt venni.

A cignysg irnti elktelezettsgemnek azonban eleget akartam tenni. gy gondoltam, akkor szolglom leginkbb a cigny np rdekeit, ha a fntebbiekben jelzett mltatlan csatrozsoktl elhatrolom magamat, s arra sszpontostom az erőmet, hogy az előtletes klvilgnak flmutassam a cigny npi kultra nagy rtkű kincseit, s hogy a szrmazsukat vllal, tiszta szndk fiataloknak irnyt mutassak egy fontos feladat: az identits alapfeltteleit megteremtő etnogrfiai kutats fel.

Nagyon rlnk, s az elmlt vtizedek sok-sok nehzsge s ldozatos tevkenysge rtelmet nyerne, ha munkmmal hozzjrulhatnk a cigny npi kultra elismertetshez, az előtletek eloszlatshoz s a cignyok nbecslsnek megerősdshez.

 

Bari Kroly

 

rdgborda.hu - copyright 2018 - all rights reserved- created by AE