A néptánc művészetét
pusztán egy tág fogalomnak is fel lehet fogni,
de azoknak a fiataloknak, akik ezt tizenéve űzik,
nemcsak egy fogalmat, hanem egy életvitelt is jelent.
Nagymértékben meghatározza egy fiatal
személyiségének kialakulását az, hogy ha egy
olyan közösség tagja, amelyet harmónia,
szeretet és összetartás leng körül.
A néptánc képes gazdagítani úgy lelkileg
(élmények, tapasztalatcserék, életre szóló barátságok,
lelki szabadság, jó humorérzék)
mint fizikailag
( ritmusérzék, hallás kifinomultsága, térlátás fejlődése).
Jó érzés egy olyan közösség tagja lenni,
amely azzal foglalkozik ami
a legmélyebben magyaros: a miénk.
Tolerancia alapú tudás, a kapcsolatok alapja.
Harmónia, az együttérzés és a béke.
Mindenért, amit szeretünk, áldozatot hozunk.
Egy fiatalnak is áldozatokat kell hoznia ahhoz,
hogy a tanulás, a családi élet és egyebek mellett
időt fordítson arra, hogy aktívan
bekapcsolódhasson a közösségi élet tevékenységeibe.
Teljesen másképp kell programozza az idejét,
mint egy olyan vele egykorú , aki
szabadidejét nem a próbateremben izzadva tölti,
hanem az üzletekben bámészkodva, esetleg a számítógép előtt.
De áldozatot hozni megéri:
nincs annál felemelőbb érzés,
mint amikor a forró, zúgó tapssal párosul
az emberek rajongó, elismerő,
tiszteletet sugárzó arca. |