Az Ördögborda Néptáncegyüttes honlapja  
. . . Menü . . .
Fôoldal
Képtár
Néptánccsoportjaink
Ördögborda

Prücskök

NÉVSOROLVASÁS

Öreg fiúk
 
 

Elérhetõség Nexus Alapítvány

Tevékenységi beszámolók
   

Néprajz
Felcsíki népzene
Népdalszövegek
Népviselet
Néptánc
Felcsíki épületek
Farsang : [HU] [RO]
A kender (ro)
Lakodalom
Filmek, néprajzi jelleggel
- Románia földrajza
A környék földrajzi jellemzése
Cercetari Geologice Hasmas
Balánbányai Jégkorong Klub
Csíkszentdomokos Honlapja
Balánbányai Tanulók Háza
R.A. Stúdió Honlapja
- ÖRDÖGBÖRDA ÚJ!!!
- Téka Muvelodési Alapítvány
- Kökényes Néptánccsoport
- Tébláb Táncegyüttes
- Ro Magyar Néptánc Egyesület
- Ifjú Szívek POZSONY
- Zurboló Táncegyüttes
- Nagyvárad Táncegyüttes
- Szarkaláb Néptáncegyüttes
- Ördögtérgye Néptáncegyüttes
- Háromszék Táncegyüttes
- Hargita N.Sz.Népi Együttes
- tanc.lap.hu
- FOLKRÁDIÓ
- magyarnepzene.lap.hu
- Táncház.Hu


. . . Linkek . . .



. . . Egyéb . . .

Oldalletöltések :
Kedvencekhez
Legyen a kezdőlapom 

 

Csíkszentdomokos és Balánbánya földrajza

 

    Csíkszentdomokos község az Olt folyó forrásvidékéhez közel, a 46° 35' szélességi és a 25° 48' délkörök metszéspontjánál fekszik, középtávolságra megyeközpontunk, Csíkszereda és Gyergyószentmiklós városok között (30 km-re mindkét várostól).
    A Csíki-medence legmagassabban fekvô és talán legnépesebb faluja (tengerszint fölött 640 m) ez. Az Olt folyó völgyében helyezkedik el a falu gerincrésze. Ebbol a központi, megközelítôleg ÉÉK-DDNY elhelyezkedésû völgybõl a kéz ujjaihoz hasonlóan nyílnak ki különbözô irányokban a még sûrûn lakott falurészek az egyes patakok mentén így :
  - Sárosút - Sárosút pataka mentén -Ny-i rész
  - Dorma - Lok pataka mentén -Ny-i rész
  - Szedloka ( Szedlaka ) - Szedloka pataka mentén K-i rész
  - Sólyom - Kurta patak mentén - K-i rész
  - Pálosztoga ( Pál asztaga ) - Kurta patak mentén - K-i rész
    A falu fölött mintha õrködne a Garados nevû hegy ( 940 m ), de õrzõ szeme nem figyelheti a "kesztyûujjszerû" szélsõ völgyeket. Ezekre a völgyekre a Fekete rez (1535 m), Nagyhagymás ( 1792 m ), Egyeskõ, Öcsém ( 1707 m ), Terkõ ( 1461 m ) mészkõ-dolomit hegylánc, a Pásztor -bükk (1108 m) és a Garados (940 m) tekint le atyáskodóan.
Vidékünk a Keleti Kárpátok három fontos szerkezeti egységének találkozásánál fekszik. Tõlünk nyugatra a Hargita hegység andezit vonulata található félnapi sétaútnyira.
Falunktól keletre a Keleti Kárpátok mezozóos üledékeit lelni fel óriási választékban - a mészkõtol a dolomitig, a konglomerátumig vagy akár a homokkõig.
A vidék fölé emelkednek, uralják és megadják egyéniségét vidéknek - népnek e mészkõsziklák, melyek napfényben fürdõzve vagy felhõk vihar-árnyékában mindig más hangulatot, színt árasztanak.
. . . .

   Községünk e két fõ vonulat között, gyûrõdéses eredetû kõzetekre települ. Különbözõ minõségû kõzetek jellemzik a kristályos mészkõtõl az agyagos palákig vagy a szericites paláktól a csillámpaláig.
   Évszázadokon át, egészen 1968-ig Balánbánya Csíkszentdomokoshoz tartozott, s minthogy a két település távolsága mindössze 10 km, Balánbányáról csak népesség- és gazdaság - földrajzi szempontból tartom érdemesnek referálni.
   A városnak nincsenek kültelkei, a beltelek (vagyis a szélsõ tömbházaktól 25 m-re ) határán Csíkszentdomokos kültelkei kezdõdnek.
   Csíkszentdomokos létszáma 6676 fõ. A lakosság állattartással , krumpli termesztéssel valamint Balánbányán rézbányászattal foglalkozik , kevesebb azoknak a száma akik fakitermeléssel, vagy a közeli nagyobb városokban dolgoznak.
Az aktív lakosság száma 2325 fõ. A létszám nemek szerinti megoszlása: 3322 nõ; 3354 férfi.   A 0-14 évesek létszáma 1694. A 15-55 évesek 3872 , valamint az 55 év fölöttiek létszáma 1110 fõ. A nyugdíjasok létszáma 582 és 231 személy munkanélküli.
Vallási hovatartozás szerint 32 református, 19 unitárius, 8 Jehova Tanúi, 5 ortodox, 6612 római katolikus.
A község összterülete 10283 ha, mezogazdasági terület 8000 ha, ebbol szántó 956 ha, legelõ 3513 ha, kaszáló 3704 ha; 610 ha.
Az oktatás bizonyíthatóan 402 éves. Az iskolahálózatban 1135 gyerek tanul, 9 óvodában, 4 kisiskolában és 1 középiskolában: 318 óvodás, 357 I-IV osztályos és 450 középiskolás gyerek.
   Balánbánya város létszáma 8974 fo. A lakósság egyetlen jövedelmi forrása a városban mesterségesen és veszteségesen mûködtetett rézbánya. Nagyon kevés azoknak a száma akik közigazgatásban, tanügyben, üzlethálózatban, vagy egészségügyben foglalkoztatottak.
A lakosság foglalkoztatottsága szempontjából a következõ adatokkal rendelkezünk : az aktív lakósok száma 3194 , iskoláskorúak száma 2105 ( ezek közül 197 óvodáskorú , 1422 gyerek I - VIII osztályos, melybõl 634 I - IV osztályos és 788 V - VIII osztályban tanul ; 486 liceumban tanuló diák ) , 874 munkanélküli, akik az utóbbi 3 évben veszítették el munkájukat ; a fennmaradott 3201 lakos a munkahellyel soha nem rendelkezõk (nagyobb része háziasszony) , a más helységekben továbbtanulók és a nyugdíjasok számának az összegébõl adódik.
A város mindössze 29%-a magyar. A lakósság létszámának alakulása nagyon mutatványos és sokatmondó : - míg Orbán Balázs 1000 körüli létszámot említ a múlt századból, századunk '50-es éveibol 36 házszámról van tudomás. A 60-as évek legelején a város lakossága 400 körül lehetett és ez a szám 1975-re 11500, 1985-ben 16200. Ez a szám exponenciálisan csökkent 1989 után, és továbbra is csökkenni fog. Ennek oka a bányavállalat ingadozó teljesítménye.
2366 fõ magyar, ezekbõl 9 görög katolikus, 52 Jehova Tanúi, 62 fõ unitárius, 746 református és 1497 római katolikus vallású.
A város románajkú lakosságának száma 6608, melybõl 365 római katolikus, 42 görög katolikus és 6294 ortodox vallású.
A német nemzetiséguek száma 7, ezek reformátusok és magyarul beszélok.

   Sokatmondó adatok a születés-elhalálozás közötti különbségek is :

Év
Csíkszentdomokos
Balánbánya
Született
Meghalt
Született
Meghalt
1980
128
86
-
-
1985
104
70
152
35
1990
-
-
57
26
1993
61
91
25
33
1994
72
83
-
-
1995
61
88
-
-
1996
49
62
-
-
1997
-
-
10
47
1998
-
-
4
15

 

        A két helység gyönyörû földrajzi környezetbe épült s mindez : a köré magasló hegyek szépsége , a völgy mélysége leírhatatlan õserdõkel körülvett festõi környezet volt amelyrõl Orbán Balázs is dicsérõ szavakkal írt.
   A bányavállalat fejlõdésével kezdetét vette a pusztítás is. 1691-bõl származó hiteles írásos dokumentumok szerint Sándor János Szentdomokos-i várkapitány a vár átvételekor az ingatlanok lajstromában a bányát is átvette.
1807-tõl a bányát a Habsburg kincstár erõszakkal haszonbérbe veszi majd annak résztulajdonosává válik. Többszöri gazdacsere után az 1950-es években állami tulajdonba kerül és elkezdik a város , bánya gyors felépítését , betelepítését. Ennek következtében tönkre teszik a festõi környezetet, az öreg erdõk helyét, melyek az Olt folyó két oldalát addig büszkén szegélyezték kopár hegygerincek váltották fel és az erdõirtást nem követte ültetés. Felgyorsult a talaj eróziója is - esõzések után a városba befolyó sár mint vér lepi el az utcákat.
Az aspektusbéli problémákon kívûl megindult a víz nagymértékû szennyezése és ugyanakkor a levegõ szennyezése is, mert az érc kiválasztása, dúsítása folyamán visszamaradott meddõt egyrészt meddõhányókba ülepítették, másrészt az Olt folyóba engedték. Az Olt partján sorakozó meddõhányók 50-60m magasak, valóságos meddõhegyeket alkotnak - úgy néznek ki mint egy-egy fertõ góc.
Csíkszentdomokos határában a Lok- patak völgyét elzárták, egy hatalmas tárolót készítettek és ebbe ülepítették le a meddõt amit vizes oldatban szállítanak oda vastag csõ vezetékekben.
Ezek a meddõhányók nem mellõzhetõk mint jövõbeli probléma, hiszen az itt leülepített anyagot a szél ( és néha igen eros Ény-i szél támad ) szerte hordja, valósággal beterítve a tájat flotanol vegyi anyagot és SIO2 ( minálunk szilikózisnak nevezik ) port tartalmazó szürkés anyaggal.
Az Oltba öntött nagymennyiségû, hasonló jellegû mérgezõ anyag nemcsak a vízi növény és állatvilág kipusztításához vezetett ( el egészen Madéfalva - Csíkszereda határáig ) , hanem felmérhetetlen károkat okozott Csíkszentdomokos kútjait megmérgezve nagy területen . Az egészségügyi ellenõrzõ szervek nagyon sok kutat eltiltottak az ihatatlan víz miatt. (A vegyi elemzések kimutatásai viszont mindeddig hozzáférhetetlenek. )
    A vidék vízrajza, éghajlata
Vidékünk az Olt folyó vízgyûjtõ medencéjéhez tartozik s mint olyan a gyergyói medencével határos északi (25 - 27 km-rol )vidékekrõl gyûjti össze a folyókat. Az Olt vízgyûjtõ medencéjének jobboldali mellékágai a következõ patakok: Sóvetõ-, Szánduj-, Sipos- (mellékága Virgó- ) , Bánya- (Q=1,8 l/s ), Salamás-, Lok- , Sárosút-pataka.
Baloldali mellékágai a következõ patakok : Meggyes- (mellékága Vaspatak ), Csipronka- , Oltbükke- , Nagyág- , Kisnyír- , Szék- (mellékága Gyengeménes- ) , Bodók-, Kovács- ( Q= 2,5 l/s ), Mihály- (Q=4,3 l/s ), Szimina- , Gálkút- , Borvíz (Q= 0,166 l/s ), Szabók-, Szedloka-, Kurta pataka.
A várostól északra az Olt völgyét völgyzáró gáttal zárták el és itt ipari és ivóvíz céljából létesítettek egy hatalmas víztároló gátat. E gát 1989 óta vár tisztításra . Emmiatt a város vizét ihatatlannak minosítették és letiltották több alkalommal. A helybéliek az ivóvizet a közeli forrásokból biztosítják.
A vidék éghajlatának három tényezõjét megvizsgálva (széljárás, csapadék, hõmérséklet ), elmondhatjuk , hogy vidékünk a mérsékelt szárazföldi éghajlatú, de átmeneti jelleggel a hegyvidéki éghajlat felé és ennek alátámasztó tényezõi a következõk : a téli leghidegebb napok néha elérik a -38 celsius fokot is,
a nyári legmagasabb homérsékletek ritkán 3o fokosak. . A tél hat hónapon át tart, a nyár nagyon rövid és hûvös . A szelek a csapadékot általában nyugat irányából szállítják, de a népi megfigyelések szerint az É- ÉK-rol érkezõ csapadék mindig záporszerû, viharos. Balánbánya völgye, melyet keletrol a Nagyhagymás- Egyeskõ - Öcsém - Terkõ mészkõ - dolomitos sziklasor határol megközelítõen É - D irányú. Télen ez a völgy nagyon huzatos és az észlelt hõmérsékletek alacsonyabbak a Felcsíki medencében észlelehetõknél.
Lássunk néhány konkrét adatot ami Csíkszentdomokos éghajlatának összetevõit illeti:

Hónapok
Közép- hõmérséklet °C
Mért MAX illeteve MIN °C

Nebu-
lozitás

Napsütéses napok száma
Csapadék mennyiség (mm)
Valaha mért, egy hónapba lehullott max.
Sokévi átlag
5

+35,5°C 1953,07,30 -40,9°C 1985,01,25

Évi napos napok száma: 80-100 nap Évi felhõs napok száma 150-160 nap
500-600 mm

Domokos 84,2 mm Balánbánya 86,4 mm

1952,07,25

Január
-4,-6

+10-1955

-40,9-1985

6-6,5
5-6 nap
20-30
19,4-1953
Február
-4,-6

+13,6-1951

-28,8-1950

7-7,5
5-6 nap
10-30
30,4-1953
Március
0,-2

+23,3-1951

-25,7-1955

5,5-6
8-9 nap
20-30
23,7-1902
Április
2,4

+27,5-1950

-12,6-1955

6-6,5
6-8 nap
40-55
27,6-1954
Május
10,12

+31,0-1950

-3,8-1952

6-6,5
4-7 nap
70-80
60,2-1916
Junius
10,12

+30,4-1951

-2,1-1950

6-6,5
6-8 nap
80-120
47,0-1954
Julius
16,18

+35,5-1953

+2,5-1951

4,5-5,5
8-10 nap
80-100
84,2-1952
Augusztus
14,16

+34,5-1951

+1,4-1952

4,5-5
10-12 nap
70-80
57,5-1935
Szeptember
10,12

+33,8-1952

-3,1-1951

4,5-5
10-12 nap
40-50
57,6-1928
Október
6,8

+30,6-1952

-9,6-1949

5-5,5
10-12 nap
30-40
41,0-1927
November
0,1

+18,5-1960

-19,0-1957

6-6,7
4-6 nap
30-40
35,2-1913
December
-4,-6

+15,8-1960

-23,7-1957

7-7,5
4-6 nap
20-30
36,0-1949

 

        az elsô fagyos nap október 1-tol várható
   az utolsó fagyos nap május 1-ig is tarthat
   a talaj 90-120 cm-ig megfagy
   az évi havazásos napok száma átlag 40 nap
   a felszínt évente átlag 100 - 110 napig hó borítja
   a hipometrikus - batimetrikus állandó értéke 750 - 1000
   

       *Az 1896 / 1955 közötti megfigyelések lejegyzései alapján az adatok a Katonai Akadémia és az Országos Klimatológiai Intézet közös gondozásában és jóvoltából megjelent Klimatológiai Atlaszból származnak. (Atlas Climatologic al R. S. R. - 1966)

A vidék növényzetére fõleg a tûlevelû erdõk jellemzõek (Picea Excelsa +Taxus Boccata ), és a havasi legelõk, de fellelhetõk bükk- (Fagus silvatica, +Abies alba) , sõt tölgyerdõk is (Ez utóbbiakról a biológusok megállapítása az, hogy a vándormadaraknak köszönhetõen honosodtak meg .). A vegyes erdõk léte az itt néha dúló viharok miatt föltétlenül szükséges, minthogy az erdõtalaj nagyon vékony réteg, amiben az erdõ ellenállását szolgálná a bükkfa. Sajnos az amúgy is szegényes ültetések során nem teljesítik ezt az oly fontos követelményt. A jellemzõ talaj a vöröses színû erdei talaj.
Az állatvilág néhány jellemzõ képviseloje : medve, farkas, róka , vadmacska, hiúz, szarvas, ( egyes erdészek megfigyelése szerint zerge is (!) ) , vaddisznó, nyúl, fajdkakas.
Jellemzõ a hegységi, erdõs, savas jellegu barna talaj .

Perspektívák:


   Visszatérve a környezet szennyezõdésére és a környezetet ért károsodásokra, kötelezségünk jövõbe nézni. Ha a vidék nem talál kiutat a jelenlegi tarthatatlan helyzetbõl, hamarosan Balánbánya város felszámolja önmagát.
A válságból való kijutás megoldása : hogyha a vidék gazdasági tevékenységének központját, a bányavállalatot nagyon jól megszervezik és okos gazdálkodás mellett egy komoly természetvédelmi nevelést kapnak az itt élõ emberek. Leállítani a pusztításokat, és ezt másképp nem lehet csak az iskolában elkezdeni : ha a most felnevelkedõ generáció eléggé megszereti a természetet és megvédi azt akkor elképzelhetõ , hogy a jövõben vidékünk a jó felé fog változni.
De nem elég az, hogy emberek akarják a szépet, azonkívül nagyon nagy szükség van az utak ujjá építésére (betonozott út ) . Ezt az utat a gyergyói medencébe át lehet vezetni (Gyergyószentmiklós, 4 km- turisztikai csomóponttá emelkedhet. ). A turisztika a vidék gazdasági életének meghatározó tényezõje lehet 20-25 év múlva, amikor már a rézérc telepek nagyon elszegényednek - bezár a bánya.
Tehát a festõi környezetet csak úgy lehet megvédeni, óvni vagy újjá teremteni, hogyha újraszervezzük életmódunkat és ha ezt mindnyájan akarjuk ( az állam is - hisz annak is érdeke kellene legyen ).
Az új út megépítése lerövidítené a Gyergyószentmiklós - Piatra Neamt ( Moldva ) közötti útvonalat azok számára akik Csíkszereda felõl akarnak arra utazni. Ennek hatalmas elõnyeit élvezhetné mint Csíkszentdomokos mint pedig Balánbánya.
Figyelembe véve azt , hogy Balánbányán a lakosság létszáma egyre csökken, elképzelhetõ, hogy 10 év múlva Balánbánya lakossága 5- 6000 fõ alatt lesz.
Egy ekkora közösség képes kezébe venni a pozitív változtatás irányítását, és önerobõl fölemelkedni, újat teremteni - életképessé tenni a vidéket. Ebben a tevékenységben Csíkszentdomokos is érdekelt , hiszen a bányák beszüntetése esetén is van jövoje vidékünknek - a turisztika, a falusi turizmus.
Turisztikai szempontból az egész ország kihasználatlan. Miért ne lehetne az Orbán Balázs látta szépségeket (mert ezek ugyanott találhatók most is ) a magunk hasznára kihasználni úgy, hogy az a természetnek is hasznos legyen.

A környék geológiai felépítése

   Vidékünk nagyon bonyolult geológiával rendelkezik ( több alpi- és korábbi takaróredõ találkozásánál) Kõzettani szempontból jelen van mindhárom típusú kõzet: az üledékes , a metamorfikus és a vulkáni eredetû kõzet is.
Ahhoz hogy vidékünket jobban megismerhessük elõbb a Keleti Kárpátok három nagy szerkezeti egységét kell bemutatnunk . Keletrõl Nyugat irányába haladva a Keleti Kárpátok elsõ nagy szerkezeti egysége a különbözo üledékekbõl alkotott hegységek. Ezek egy része mészkõ hegység ( Nagyhagymás, Ráró ) de a keleti részen inkább jellemzõ a konglomerátum ( Csalhó hegység ) , homokkõ, márga . Mindez rámutat a Keleti Kárpátoknak a geológiai középkorban való evoluciójára.
A Keleti Kárpátok középsõ vidéke gyûrõdéses kõzetekkel jellemezhetõ. Ezen kõzetek nagyrésze a Proterozóikumban rakódott le és több, kisebb vagy nagyobb mértékû gyûrést szenvedett el. Ez a hegyvonulat É-Ény/ D-DK irányú és a felszínen végig követhetõ a Cohárd-, Besztercei-, Gyergyói- havasoktól a mi vidékünkön át egészen a Csíki- havasok központi vidékéig. Ugyanakkor ezekre a kõzetekre rakódtak rá középkori - harmadkori üledékek is.
A legnyugatibb szerkezeti egység az andezitekkel jellemezhetõ kárpáti vulkáni ív déli része.
Falunk határában mindhárom szerkezeti egység képviselteti magát, ezért szükségesnek tartom részletesebb boncolgatásukat.
  Az alpi tektónikus folyamat egy már korábbi , többszörösen gyûrt , különbözõ lapokból, lemezekbol álló rendszert mozgatott és alakított át. Az alpi lapok keletkezésének idejét közép-Kréta idõszakra tehetjük az Albai korszak kõzetei az utolsók amelyeket fellelhetünk a vidéken .

Az üledékes kõzetek rendszere

  Az üledékes kõzetek rendszerét , amelyek az Olt folyásától keletre jelennek meg , három nagy üledékképzõ szakaszba sorolhatjuk.
  Az elsõ üledékképzõ ciklus az alsó Triász kortól ( pontosabban alsó Verfeni korszaktól ) a Júra kor kezdõ szakaszáig tartott ( alsó Liász korszak ). Alsó rétegei kvarcitos konglomerátumokból épülnek ( kb. 12 m ). Ezek transzgreszív módon , kristályos palákon fekszenek. Ezekre az üledékekre rakódtak az alsó Triászkori dolomitok. Ezek a legelterjettebbek vidékünk keleti részén. A közép- és felsõtriász , valamint a Liász idõszak is csak tömbökben képviselt. Ezeken a kõzeteken szemmel láthatóan uralkodnak a külsõ erõk , az erózió. Szemet gyönyörködtetõ az Öcsém-hegység lábánál található törmelékkúp, melynek méretei évrol- évre nagyobbak. Országunk egyik legnagyobb, leglátványosabb törmelékkúpja. Ezen idõszak és kõzettípus legészakibb képviselõje a magányosan álló Egyeskõ.
  A második idõszak a felsõ Liász idõszakban kezdõdött és a Malm idõszak végéig tartott. Triászkori dolomitokon, vagy néha a kristályos palákon, diszkordáns módon elhelyezkedõ vékony konglomerátum réteggel kezdõdik, amit kemény, kompakt mészköves homokkõ fed. Ez gyakran átmenetet mutat egy oolit tartalmú Bathi ( felsõ Dogger elsõ emelete ) homokköves mészkõ felé.
A felsõ Dogger - alsó Malm idõszaki tenger szélsõ medencéjének belsõ oldalán ezekre a kõzetekre Kallovi- Oxfordi idõszakból származó sugárállatkákat ( Radiolaria ) tartalmazó jáspisok rakódtak le, alakultak ki.
A ciklus a Kimeridgei mészkövek lerakódásával fejezõdik be. A Nagyhagymás jellemzõ kõzete ez a mészkõ. Keleti oldalán és a " Fekete- Hagymást" századok óta bányásszák mészégetés céljából. Ez a mesterség egészen a Gyilkos-tó, Békási szoros, Békás vidékéig nyomon követhetõ, de községünkben is intenzíven gyakorolták.
  A harmadik üledékképzõ folyamat Barreni - Apti idõszakbéli. Ebben az idõszakban egy aktív üledékképzõ folyamat jellemzõ egy nem túl mély tengerben, ahol a tengermozgás éreztette hatását és így szirtek alakultak ki. A tengerpart mélyebb rétegeiben homok és kavics gyülemlett. Ezekbõl homokkövek és agglomerátumok képzõdtek. Ahol a törmelékszállítás aktívabb volt , ezekben a mélységekben breccsás zónák születtek.
A törésvonalak mentén bázikus magmák jelentek meg amelyek a kialakult és a kialakulóban lévõ kõzetek közé ékelõdtek.

A gyûrõdéses kõzetek rendszere


A gyûrõdéses kõzetek rendszere mutat a legnagyobb változatosságot és alakgazdagságot. Ez a rendszer különbözõ geológiai korokból származó , felgyurt kõzeteket tartalmaz amelyeket két fõ csoportban tárgyalhatunk: mezometamorfikus csoport és epimetamorfikus csoport.
A környék geológiájának fõ jellemzõje, hogy alpi és prealpi takarók födik egymást úgy, hogy az alpi tektogenezis egy prealpi orogénre tevodik rá, valószínû varrisztikus redõzöttséggel.
Az alpi takarók (rétegek) közép-Kréta korát bizonyítják az albai kori nagy rétegek amelyeket még magába foglalnak a redõs egységek ( a gyurt rétegek ) és ezekre transzgesszívan helyezkednek el a "Bârnadu konglomerátumok" ( Vrakoni - Cenomán kori )
Az alpi egységekhez tartozó takarók (rétegek) a következõk :
1.-Hagymás takaró Tithon - Neokóm idõszakból származó, nyílt tengerben kialakult mészkövek.
2.-Bukovinai takaró. Prealpi felgyúrt egységekbõl alkotott kristályos magon elhelyezkedõ üledékes fedõréteg.
3.Szubbukovinai takaró - A Csíkszenttamási tektónikus ablakban megfigyelhetõ, kristályos szerkezeti egységen fekvõ mezozóos üledékek rendszere.
A prealpi egységek léte a Ditrói alkáli masszívummal bizonyítható, ugyanis ez prealpi egységekbe hatolt és az alkáli masszívum kontakt udvara (aureolája ) érinti a gyûrõdéses rendszer több redõegységét. A varrisztikus egységbe tartozó elemek a Bukovinai takaróból ismertek és a következõ, egymáson fekvõ egységeket különböztetjük meg :

  A. Ráró - Bretila rétegsor Mezometamorfikus elemeket és granitoidokat tartalmaz, amelyek a Tölgyesi széria ( rétegsor ) epimetamorfikus kõzetein fekszenek. Az ebbe a rétegsorba tartozó formációk az Olt bal (keleti ) partjára jellemzõek. Korábban Hagymás rétegsorként emlegették minthogy a Nagyhagymás lábáig terjed. (Streckheisen 1931, Kreutner 1938, Bancila 1958 ). Miután összehasonlították a Ráró rétegsor gneisszaival (M. Muresan 1967 ) inkább a Ráró - Bretila elnevezést alkalmazzák. Fõleg terrigén elemeket tartalmaz. Legfõbb képviselõje a csillámpala (muszkovitos -biotitos +, - gránátok) de megjelennek a para- és ortognejszok is a csúcsok irányába haladva . A vidékre ugyancsak jellemzõek ezek a kõzetek amelyekrõl egyesek feltételezik, hogy gránit kõzet retromorfizmusa által jöttek létre. Radiometrikus kormeghatározás alapján ( Kräutner - 1976 ) ezen kõzetek proterozóikumi korúak. A Keleti Kárpátok északi vidékein ezekre a kõzetekre transzgreszívan alsó proterozóikumi kõzetek rakódtak.

  B. Tölgyesi széria (rétegsor) Epimetamorfikus kõzetek jellemzik . A Ráró - Bretila gneisszai és a Beszterce - Barnar rétegsorok között található meg. Vulkanogén - szedimentáris ( vulkáni- üledékes ) kõzetek gyûrõdésébol jött létre amelyekben különbözõ szinteken többszörösen jelentkezik a savas vagy néha bázikus magmatogén anyag. Ez a vidék az Olt jobb (nyugati) partja és a "Kicsilok" pataka közötti részt öleli fel, a rétegsor keleti része gazdag rézércet tartalmaz amelyet a Balánbánya-i bányavállalat aknáz ki. Innen származik a Tölgyesi rétegsor leírásának legnagyobb része. Három komplexumra bontható :
   I. Az alsó egy 1200 m vastag réteg, amelyiknek három fõ emelete van:
     a. Szádakúti riolitos metatufák (400 m ) - Szádakút pataka és Magasbükk pataka között található.
     b. Szericites - grafitos és szericites - kloritos palák (400 m ) Ezeket a kõzeteket az emelet felsõ részén fekete kvarcitok szövik át.
     c. Szericites - kloritos palák emelete(400 m ). Innen következetesen hiányzik a grafit. A kvarcit részaránya viszont lényegesen megnövekszik.
   II. A Középsõ komplexum a grafit és a zöldkövek ( zöld palák ) által jellemezhetõ. Ennek is három emeletét tátrák fel:
     a. A Szentdomokos - emelet ( 750 m ) szericites- grafitos , szericites -kloritos, és szericites palákkal jellemezhetõ. Ezekbe a palákba helyenként bázikus metatufa rétegek, néha metatufitok találhatók.
     b. Siposi diabáz metatufák emelete 250 m vastagságban.
     c. Benkoreze szericites -grafitos, néha filites emelete, ami 400 m vastagságot képvisel. Ebben néhol megjelenik a szericites -kloritos pala is, néhol fekete kvarcitos vagy szericit tartalmú kvarcit beékelõdéssel.

   III. A legfelsõ komplexum a Tölgyesi szériában az egész Keleti - kárpátok vidékén savas vulkanogén-szedimentáris jelleggel rendelkezik és többfázisos metalogenezist eredményezett, amit vidékünkön pirit,
kalkopirit és más szulfid koncentrációk jeleznek különbözõ szerkezeti egységekben :
    1. Baláni - emelet 300 m vastagságban. Ebben az emeletben találhatók a legfontosabb kitermelt ércek ( elsõsorban kalkopirit ércesedésrõl van szó + Pirit ). A szulfidok két fõ emeletben találhatók meg :
     a. Az alsó emelet ( 40 m ) : kloritos - kvarcitos és szericites - kloritos palák gyenge pirit, alárendelten kalkopirit diszeminációkkal.
     b. A felsõ, szulfidos emelet 200 m vastagságban. kvarcitos - kloritos palákban található az ércesedés. Az ércesedés lencse formájú, minek vastagsága lehet akár 25 m, mélysége elérheti akár a 100 - 150 m-t, észak - dél irányú hossza pedig néha a 300 m-t is meghaladhatja.
    2. A riolitos metatufák emelete, amelyik általában 10 - 15 - 20 méterrel helyezkedik az érczónák fölött mintegy jelezve azokat. Az emelet fehér riolitos metatufákkal jellemezhetõ, amelyekben fellelhetõk kvarc és földpát fenokristályok. Vastagsága nagyon változik 1- 100 m-ig , néha teljesen eltûnik.
    3. Bányapataka emelete (400 m ) szericites palákkal, szericites-kloritos és néha grafitos palákkal jellemezhetõ. Az emelet déli részét gyenge pirit és kalkopirit disszeminációk jellemzik, amit bányásztak is
    4. Szedloka riolitos metatufák emelete 60 m vastagságban. Ez az emelet már áthatol az Olt völgyének keleti oldalára, néhol metagabbrós beékelõdés jellemzi. Ilyen példa a 'Nagyvölgy fejében' található elhagyott kõfejtõ is.
    5. 'Olt reze' emelet, ami 800 m vastagságban fedi a 'Szedloka' emeletet. Ennek felsõ rétegeit borítják a mezometamorfikus tömb csillámpalái. Ennek az emeletnek is nyomát követhetjük az Olt völgyétõl keletre. Alsó felét kloritos - szericites (+ - Kvarc ) palák jellemzik, gyenge pirit és kalkopirit lerakódással. A Szabók patakán található geológiai kutató táró ezeket volt hivatott vizsgálni, értékesíteni. Az emelet felsõ régióit újból riolitos metatufák jellemzik.


  Vidékünk Nyugati részét a Beszterce - Barnar rétegsor jellemzi. Ez a rétegsor a Tölgyesi rétegsor és a beékelõdött vulkáni ív andezitjei között található. A Besztercei havasokból írták le (jellemezték) elõször (I. Bercia, 1967 ). A rétegsor alapját kristályos mészkövek alkotják, biotitos- kvarcitos palák és fekete
kvarcitos-grafitos palák borítják. Néha a rétegsor felsõ részén megjelenik a biotitos csillámpala is klorittal. A kristályos mészköveket Csíkszentdomokoson ( Garados ) bányásszák is. Észak irányába haladva egyre inkább visszanyerik dolomitos, mészköves jellegüket, de Gyergyószárhegy község közelében már márványként jelennek meg. Ezt nagyon rövid idõ alatt kibányászták a helybéli lakosok.
A rétegsor kristályos paláinak mikroflórás asszociációinak meghatározása során a rétegsort mint prekambriumi lerakatot említhetjük ( Violeta Iliescu, Marcela Codarcea 1965 )


A vulkáni kozetek rendszere

Vidékünk nyugati részén , a falu határában helyenként szigetekben fellelhetõk vulkáni kõzetek . Ezek a Csíki , Gyergyói - medencéket nyugatról határoló neovulkáni tevékenység szülte Hargita és Görgényi havasok andezit kõzetei . Falunk lakói értékesítették ezeket a kõzeteket általában építkezéseknél és kõfaragásnál . Akik kõfaragással foglalkoztak azok használták a leggyakrabban . "Cserekõnek" nevezték és a székelykapuknál a földbe mélyesztett részt (sast) ebbõl a kõzetbol faragták . A kapusas alsó részét hozzá rögzítették, ez tartotta az egész székelykaput . Szádakút patakáról hozták. Valószínû a vulkáni tevékenység valamely oldalsó kürtõjének terméke (származéka).
  A Görgényi és Hargita hegységek a legfiatalabb képviselõi a neogén vulkáni ívnek. Andezit kõzettel jellemezhetõek. A szárazföldi kéreg törései mentén jelentek meg. Az Alpok - Kárpátok hegységrendszer az Euroázsiai lemez és az észak irányban haladó Afrika-i lemez ütközése révén gyûrõdött fel. A gyûrés során repedések alakultak ki. Ezen repedések mentén a gyûrést vulkanikus tevékenység követte . A vulkáni hegyek ívként sorakoznak a Kárpátok belsõ peremén úgy, hogy a bécsi medence keleti peremétõl az erdélyi-medence keleti pereméig egyre fiatalabb vulkáni hegyek találhatók. Tehát a Hargita hegység a Kárpátok hegyláncának legfiatalabb képviseloje . Egyes feltételezések szerint Északtól Dél irányába haladva 300.000-150.000 éves (Dr. Kristó András), legfiatalabb csúcsa a Nagycsomád csúcs (1301 m) és a lábánál fekvõ Szent Anna-tó krátere.
A vulkáni kitörések két fõ mozzanatát rögzíthetjük : egy korábbi (vulkanogén-szedimentáris), víz alatti vulkáni kitörés sorozat és egy második szárazföldi körülmények között bekövetkezett vulkáni tevékenység.
Az elsõ idõszak termékeit az erózió teljesen tönkre tette. Ezek piroklasztikus és epiklasztikus termékek összességei. Ezen a fundamentumon helyezkednek el a második megnyilvánulás sorozat termékei (D. Radulescu , Al. Vasilescu , S. Peltz , M. Peltz). E sorozat termékei a következo kozettípusok idorendi elhelyezkedésben.
   1. A vulkáni-szedimentáris komplexum nagyon változatos összetétellel. Piroklasztitokból, amfibolos andezit lávafolyásokból (néhol detrituszból is) épül fel .
   2. Barna hornblendes andezitek komplexuma.
   3. Zöld hornblendes andezitek.
   4. Alsó piroklasztitok jellemzõ formákkal . Nagy , sarkas zöld andezittömbökbol áll , amelyeket finom vulkanikus anyag fog össze , 100 m vastagságban .
   5. A felszívódott hornblendek és piroxénes andezitek komplexuma átmenet a hornblendes andezitek és a piroxénes andezitek között .
   6. A középsõ piroklasztitok emelete hasonlít az elsõ piroklasztitokhoz , de itt már nagy mennyiségben jelen vannak a piroxének .
   7. Hipersztén , augit és néha olivin tartalmú bazaltoid formájú piroxénes andezitek komplexuma .
A kõzetek kémiai szempontból kvarc - dioritos magmafajták csoportjába sorolhatók be jól tartósodott sztratovulkán (rétegvulkán) jelleggel . A vulkáni tevékenység eredményeképpen nyolc kráter és egy kaldera jött létre , az utóvulkáni oldatok hatására megjelent a kaolinizálódás és a szericitizálódás . A Hargita hegység nyugati részén a rétegvulkánok és a lávák környezetében limonit és sziderit telepek jöttek létre Lövéte és Vargyas környékén . Cinóbert ( Hg S =cinnabarit ) Csíkmadarason és Csíkszentimrén , a Hargita keleti lábainál leltek .
Az utóvulkáni tevékenységnek köszönhetõk a környéken megjelent számtalan borvízforrás , mofetta , néhol hévíz .

A fejlodéstörténet vázlata és a szerkezete .

A környék strukturális - geológiai valamint tektónikai fejlodése szerves egysége a Keleti Kárpátok kialakulásának . Sok kutató foglalkozott már a fejlõdéstörténet tanulmányozásával , egységes vélemény azonban nem született ami a vidék kialakulását illeti a geológiai korszakok során .
D. Radulescu (1970) szerint a mezometamorfikus palák függetlenül alakultak ki az epimetamorfikus palákból , detritogén üledékes kõzetekbõl és beékelõdött vulkáni termékekbõl .
E. Codarcea (1965 , 1967) szerint a mezometamorfikus palák kizárólagosan prekambriumi képzõdmények, fõleg alsó proterozóikumból valók . Ezeket valamely proterózoikumi gyûrési folyamat alakította kristályos palákká . Alátámasztásként szolgálnak Violeta Iliescu és Marcela Codarcea (1965) mikróflórás és kozettani tanulmányai amit felgyûretlen rétegeken végeztek el és összehasonlítottak vidékünk kõzeteivel . Szerintük az epimetamorfikus rész legkevesebb két különálló gyûrést szenvedett . A korábban képzõdött kristályos talapzatra transzgreszív módon detritikus kõzetek rakódtak le vulkanogén - szedimentáris formációkkal váltakozva . Ezek a kõzetek a felsõ proterozóikumban egy kisebb mértékû gyûrést szenvedtek a mezometamorfikus zóna felsõ része pedig regresszív metamorfizmust .

A hercinikus hegységképzõ folyamat idején ezeket a formációkat a bajkálihoz hasonló mértékû gyûrés éri . A hercinikus erõk hatására a triászi gyûrõdéstõl nem érintett kõzetek a paleozóos formációk fölé kerültek . Ezeknek alapját konglomerátumok és hercinikus ujjá alakított (átalakított) metamorf kõzetek alkotják (D. Radulescu 1966). A hercinikus hegységképzõ folyamat erõi a tömböket nyugat irányába tolják el , így az epimetamorfikus formácókra mezometamorfikus formációk torlódnak .
A paleozóikum végén lassú mozgás hatására következik be a Verfen-i transzgresszió ami az alsó liászig tart. Ekkor egy emelkedési folyamat kezdodik a régi Kimméri mozgások hatására . A liász végén , dogger elején a tengervíz újból elönti a vidéket egészen a jura kor végéig . A verfeni - apti ciklus (az utolsó) idején feltelik a "Hagymás medence" .
A vidék mai arculata (szerkezete) több tektonikus fázis eredményeképpen alakult ki :
  · a hercinikus hegységképzõ folyamat a két metamorfikus széria (a mezo -epimetamorfikus) fordított egymásra tevõdését , torlódását eredményezte.

  · az alpi hegységképzõ folyamat nem változtatott a kristályos rendszer aspektusán , a harmadidõszakban viszont a kristályos kõzetek rendszere elvesztette plaszticitását (képlékenységét) és a merev kemény tömbjei szakadásokat szenvedtek el . Ezek transzverzális és direkcionális vetõrendszerek születéséhez vezettek , amelyek az érctelepeket is érintették , feldarabolták azokat . Így alakult ki a vidék mai arculata .
  · afolyamatot a negyedidõszaki vulkáni ív megjelenése zárta le . A Hargita hegység délrõl lezárta a Csíki medencét . Ennek hatására egy hegyközi hatalmas tó alakult ki . Az üledékek lerakódása ebben a tóban nagyon aktív volt mindaddig amíg mesterséges beavatkozással (Mária - Terézia császársága idején ) a Tusnádi szorost el nem robbantották . A jó termõ földek pedig a lakosságot a hegyszéli dombságokból a medencékbe csalogatták .

Vissza az oldal tetejére!

 

ördögborda.hu - copyright 2017 - minden jog fenn tartva - created by AE , lately by SöCsö