Csíkszentdomokos
község az Olt folyó forrásvidékéhez
közel, a 46° 35' szélességi és a 25° 48' délkörök
metszéspontjánál fekszik, középtávolságra
megyeközpontunk, Csíkszereda és Gyergyószentmiklós
városok között (30 km-re mindkét várostól).
A Csíki-medence legmagassabban fekvô és
talán legnépesebb faluja (tengerszint fölött 640 m)
ez. Az Olt folyó völgyében helyezkedik el a falu gerincrésze.
Ebbol a központi, megközelítôleg ÉÉK-DDNY
elhelyezkedésû völgybõl a kéz ujjaihoz hasonlóan
nyílnak ki különbözô irányokban a még
sûrûn lakott falurészek az egyes patakok mentén így
:
- Sárosút - Sárosút pataka mentén
-Ny-i rész
- Dorma - Lok pataka mentén -Ny-i rész
- Szedloka ( Szedlaka ) - Szedloka pataka mentén K-i rész
- Sólyom - Kurta patak mentén - K-i rész
- Pálosztoga ( Pál asztaga ) - Kurta patak mentén
- K-i rész
A falu fölött mintha õrködne a
Garados nevû hegy ( 940 m ), de õrzõ szeme nem figyelheti
a "kesztyûujjszerû" szélsõ völgyeket.
Ezekre a völgyekre a Fekete rez (1535 m), Nagyhagymás ( 1792 m ),
Egyeskõ, Öcsém ( 1707 m ), Terkõ ( 1461 m ) mészkõ-dolomit
hegylánc, a Pásztor -bükk (1108 m) és a Garados (940
m) tekint le atyáskodóan.
Vidékünk a Keleti Kárpátok három fontos szerkezeti
egységének találkozásánál fekszik.
Tõlünk nyugatra a Hargita hegység andezit vonulata található
félnapi sétaútnyira.
Falunktól keletre a Keleti Kárpátok mezozóos üledékeit
lelni fel óriási választékban - a mészkõtol
a dolomitig, a konglomerátumig vagy akár a homokkõig.
A vidék fölé emelkednek, uralják és megadják
egyéniségét vidéknek - népnek e mészkõsziklák,
melyek napfényben fürdõzve vagy felhõk vihar-árnyékában
mindig más hangulatot, színt árasztanak.
. . . .
Községünk e két fõ vonulat
között, gyûrõdéses eredetû kõzetekre
települ. Különbözõ minõségû kõzetek
jellemzik a kristályos mészkõtõl az agyagos palákig
vagy a szericites paláktól a csillámpaláig.
Évszázadokon át, egészen 1968-ig
Balánbánya Csíkszentdomokoshoz tartozott, s minthogy a
két település távolsága mindössze 10 km,
Balánbányáról csak népesség- és
gazdaság - földrajzi szempontból tartom érdemesnek
referálni.
A városnak nincsenek kültelkei, a beltelek (vagyis
a szélsõ tömbházaktól 25 m-re ) határán
Csíkszentdomokos kültelkei kezdõdnek.
Csíkszentdomokos létszáma 6676 fõ.
A lakosság állattartással , krumpli termesztéssel
valamint Balánbányán rézbányászattal
foglalkozik , kevesebb azoknak a száma akik fakitermeléssel, vagy
a közeli nagyobb városokban dolgoznak.
Az aktív lakosság száma 2325 fõ. A létszám
nemek szerinti megoszlása: 3322 nõ; 3354 férfi. A
0-14 évesek létszáma 1694. A 15-55 évesek 3872 ,
valamint az 55 év fölöttiek létszáma 1110 fõ.
A nyugdíjasok létszáma 582 és 231 személy
munkanélküli.
Vallási hovatartozás szerint 32 református, 19 unitárius,
8 Jehova Tanúi, 5 ortodox, 6612 római katolikus.
A község összterülete 10283 ha, mezogazdasági terület
8000 ha, ebbol szántó 956 ha, legelõ 3513 ha, kaszáló
3704 ha; 610 ha.
Az oktatás bizonyíthatóan 402 éves. Az iskolahálózatban
1135 gyerek tanul, 9 óvodában, 4 kisiskolában és
1 középiskolában: 318 óvodás, 357 I-IV osztályos
és 450 középiskolás gyerek.
Balánbánya város létszáma
8974 fo. A lakósság egyetlen jövedelmi forrása a városban
mesterségesen és veszteségesen mûködtetett rézbánya.
Nagyon kevés azoknak a száma akik közigazgatásban,
tanügyben, üzlethálózatban, vagy egészségügyben
foglalkoztatottak.
A lakosság foglalkoztatottsága szempontjából a következõ
adatokkal rendelkezünk : az aktív lakósok száma 3194
, iskoláskorúak száma 2105 ( ezek közül 197 óvodáskorú
, 1422 gyerek I - VIII osztályos, melybõl 634 I - IV osztályos
és 788 V - VIII osztályban tanul ; 486 liceumban tanuló
diák ) , 874 munkanélküli, akik az utóbbi 3 évben
veszítették el munkájukat ; a fennmaradott 3201 lakos a
munkahellyel soha nem rendelkezõk (nagyobb része háziasszony)
, a más helységekben továbbtanulók és a nyugdíjasok
számának az összegébõl adódik.
A város mindössze 29%-a magyar. A lakósság létszámának
alakulása nagyon mutatványos és sokatmondó : - míg
Orbán Balázs 1000 körüli létszámot említ
a múlt századból, századunk '50-es éveibol
36 házszámról van tudomás. A 60-as évek legelején
a város lakossága 400 körül lehetett és ez a
szám 1975-re 11500, 1985-ben 16200. Ez a szám exponenciálisan
csökkent 1989 után, és továbbra is csökkenni
fog. Ennek oka a bányavállalat ingadozó teljesítménye.
2366 fõ magyar, ezekbõl 9 görög katolikus, 52 Jehova
Tanúi, 62 fõ unitárius, 746 református és
1497 római katolikus vallású.
A város románajkú lakosságának száma
6608, melybõl 365 római katolikus, 42 görög katolikus
és 6294 ortodox vallású.
A német nemzetiséguek száma 7, ezek reformátusok
és magyarul beszélok.
Sokatmondó adatok a születés-elhalálozás
közötti különbségek is :
Év
Csíkszentdomokos
Balánbánya
Született
Meghalt
Született
Meghalt
1980
128
86
-
-
1985
104
70
152
35
1990
-
-
57
26
1993
61
91
25
33
1994
72
83
-
-
1995
61
88
-
-
1996
49
62
-
-
1997
-
-
10
47
1998
-
-
4
15
A
két helység gyönyörû földrajzi környezetbe
épült s mindez : a köré magasló hegyek szépsége
, a völgy mélysége leírhatatlan õserdõkel
körülvett festõi környezet volt amelyrõl Orbán
Balázs is dicsérõ szavakkal írt.
A bányavállalat fejlõdésével
kezdetét vette a pusztítás is. 1691-bõl származó
hiteles írásos dokumentumok szerint Sándor János
Szentdomokos-i várkapitány a vár átvételekor
az ingatlanok lajstromában a bányát is átvette.
1807-tõl a bányát a Habsburg kincstár erõszakkal
haszonbérbe veszi majd annak résztulajdonosává
válik. Többszöri gazdacsere után az 1950-es években
állami tulajdonba kerül és elkezdik a város , bánya
gyors felépítését , betelepítését.
Ennek következtében tönkre teszik a festõi környezetet,
az öreg erdõk helyét, melyek az Olt folyó két
oldalát addig büszkén szegélyezték kopár
hegygerincek váltották fel és az erdõirtást
nem követte ültetés. Felgyorsult a talaj eróziója
is - esõzések után a városba befolyó sár
mint vér lepi el az utcákat.
Az aspektusbéli problémákon kívûl megindult
a víz nagymértékû szennyezése és
ugyanakkor a levegõ szennyezése is, mert az érc kiválasztása,
dúsítása folyamán visszamaradott meddõt
egyrészt meddõhányókba ülepítették,
másrészt az Olt folyóba engedték. Az Olt partján
sorakozó meddõhányók 50-60m magasak, valóságos
meddõhegyeket alkotnak - úgy néznek ki mint egy-egy fertõ
góc.
Csíkszentdomokos határában a Lok- patak völgyét
elzárták, egy hatalmas tárolót készítettek
és ebbe ülepítették le a meddõt amit vizes
oldatban szállítanak oda vastag csõ vezetékekben.
Ezek a meddõhányók nem mellõzhetõk mint
jövõbeli probléma, hiszen az itt leülepített
anyagot a szél ( és néha igen eros Ény-i szél
támad ) szerte hordja, valósággal beterítve a
tájat flotanol vegyi anyagot és SIO2 ( minálunk szilikózisnak
nevezik ) port tartalmazó szürkés anyaggal.
Az Oltba öntött nagymennyiségû, hasonló jellegû
mérgezõ anyag nemcsak a vízi növény és
állatvilág kipusztításához vezetett ( el
egészen Madéfalva - Csíkszereda határáig
) , hanem felmérhetetlen károkat okozott Csíkszentdomokos
kútjait megmérgezve nagy területen . Az egészségügyi
ellenõrzõ szervek nagyon sok kutat eltiltottak az ihatatlan
víz miatt. (A vegyi elemzések kimutatásai viszont mindeddig
hozzáférhetetlenek. ) A vidék vízrajza, éghajlata
Vidékünk az Olt folyó vízgyûjtõ medencéjéhez
tartozik s mint olyan a gyergyói medencével határos északi
(25 - 27 km-rol )vidékekrõl gyûjti össze a folyókat.
Az Olt vízgyûjtõ medencéjének jobboldali
mellékágai a következõ patakok: Sóvetõ-,
Szánduj-, Sipos- (mellékága Virgó- ) , Bánya-
(Q=1,8 l/s ), Salamás-, Lok- , Sárosút-pataka.
Baloldali mellékágai a következõ patakok : Meggyes-
(mellékága Vaspatak ), Csipronka- , Oltbükke- , Nagyág-
, Kisnyír- , Szék- (mellékága Gyengeménes-
) , Bodók-, Kovács- ( Q= 2,5 l/s ), Mihály- (Q=4,3 l/s
), Szimina- , Gálkút- , Borvíz (Q= 0,166 l/s ), Szabók-,
Szedloka-, Kurta pataka.
A várostól északra az Olt völgyét völgyzáró
gáttal zárták el és itt ipari és ivóvíz
céljából létesítettek egy hatalmas víztároló
gátat. E gát 1989 óta vár tisztításra
. Emmiatt a város vizét ihatatlannak minosítették
és letiltották több alkalommal. A helybéliek az
ivóvizet a közeli forrásokból biztosítják.
A vidék éghajlatának három tényezõjét
megvizsgálva (széljárás, csapadék, hõmérséklet
), elmondhatjuk , hogy vidékünk a mérsékelt szárazföldi
éghajlatú, de átmeneti jelleggel a hegyvidéki
éghajlat felé és ennek alátámasztó
tényezõi a következõk : a téli leghidegebb
napok néha elérik a -38 celsius fokot is,
a nyári legmagasabb homérsékletek ritkán 3o fokosak.
. A tél hat hónapon át tart, a nyár nagyon rövid
és hûvös . A szelek a csapadékot általában
nyugat irányából szállítják, de
a népi megfigyelések szerint az É- ÉK-rol érkezõ
csapadék mindig záporszerû, viharos. Balánbánya
völgye, melyet keletrol a Nagyhagymás- Egyeskõ - Öcsém
- Terkõ mészkõ - dolomitos sziklasor határol megközelítõen
É - D irányú. Télen ez a völgy nagyon huzatos
és az észlelt hõmérsékletek alacsonyabbak
a Felcsíki medencében észlelehetõknél.
Lássunk néhány konkrét adatot ami Csíkszentdomokos
éghajlatának összetevõit illeti:
Hónapok
Közép- hõmérséklet °C
Mért
MAX illeteve MIN °C
Nebu-
lozitás
Napsütéses
napok száma
Csapadék
mennyiség (mm)
Valaha
mért, egy hónapba lehullott max.
Sokévi átlag
5
+35,5°C 1953,07,30 -40,9°C 1985,01,25
Évi napos napok
száma: 80-100 nap Évi felhõs napok száma
150-160 nap
500-600 mm
Domokos 84,2 mm Balánbánya 86,4 mm
1952,07,25
Január
-4,-6
+10-1955
-40,9-1985
6-6,5
5-6 nap
20-30
19,4-1953
Február
-4,-6
+13,6-1951
-28,8-1950
7-7,5
5-6 nap
10-30
30,4-1953
Március
0,-2
+23,3-1951
-25,7-1955
5,5-6
8-9 nap
20-30
23,7-1902
Április
2,4
+27,5-1950
-12,6-1955
6-6,5
6-8 nap
40-55
27,6-1954
Május
10,12
+31,0-1950
-3,8-1952
6-6,5
4-7 nap
70-80
60,2-1916
Junius
10,12
+30,4-1951
-2,1-1950
6-6,5
6-8 nap
80-120
47,0-1954
Julius
16,18
+35,5-1953
+2,5-1951
4,5-5,5
8-10 nap
80-100
84,2-1952
Augusztus
14,16
+34,5-1951
+1,4-1952
4,5-5
10-12 nap
70-80
57,5-1935
Szeptember
10,12
+33,8-1952
-3,1-1951
4,5-5
10-12 nap
40-50
57,6-1928
Október
6,8
+30,6-1952
-9,6-1949
5-5,5
10-12 nap
30-40
41,0-1927
November
0,1
+18,5-1960
-19,0-1957
6-6,7
4-6 nap
30-40
35,2-1913
December
-4,-6
+15,8-1960
-23,7-1957
7-7,5
4-6 nap
20-30
36,0-1949
az elsô fagyos
nap október 1-tol várható
az utolsó fagyos nap május 1-ig is tarthat
a talaj 90-120 cm-ig megfagy
az évi havazásos napok száma átlag
40 nap
a felszínt évente átlag 100 - 110 napig
hó borítja
a hipometrikus - batimetrikus állandó értéke
750 - 1000
*Az 1896 / 1955 közötti
megfigyelések lejegyzései alapján az adatok a Katonai
Akadémia és az Országos Klimatológiai Intézet
közös gondozásában és jóvoltából
megjelent Klimatológiai Atlaszból származnak. (Atlas
Climatologic al R. S. R. - 1966)
A vidék növényzetére fõleg
a tûlevelû erdõk jellemzõek (Picea Excelsa +Taxus
Boccata ), és a havasi legelõk, de fellelhetõk bükk-
(Fagus silvatica, +Abies alba) , sõt tölgyerdõk is (Ez
utóbbiakról a biológusok megállapítása
az, hogy a vándormadaraknak köszönhetõen honosodtak
meg .). A vegyes erdõk léte az itt néha dúló
viharok miatt föltétlenül szükséges, minthogy
az erdõtalaj nagyon vékony réteg, amiben az erdõ
ellenállását szolgálná a bükkfa. Sajnos
az amúgy is szegényes ültetések során nem
teljesítik ezt az oly fontos követelményt. A jellemzõ
talaj a vöröses színû erdei talaj.
Az állatvilág néhány jellemzõ képviseloje
: medve, farkas, róka , vadmacska, hiúz, szarvas, ( egyes erdészek
megfigyelése szerint zerge is (!) ) , vaddisznó, nyúl,
fajdkakas.
Jellemzõ a hegységi, erdõs, savas jellegu barna talaj
.
Perspektívák:
Visszatérve a környezet szennyezõdésére
és a környezetet ért károsodásokra, kötelezségünk
jövõbe nézni. Ha a vidék nem talál kiutat
a jelenlegi tarthatatlan helyzetbõl, hamarosan Balánbánya
város felszámolja önmagát.
A válságból való kijutás megoldása
: hogyha a vidék gazdasági tevékenységének
központját, a bányavállalatot nagyon jól
megszervezik és okos gazdálkodás mellett egy komoly természetvédelmi
nevelést kapnak az itt élõ emberek. Leállítani
a pusztításokat, és ezt másképp nem lehet
csak az iskolában elkezdeni : ha a most felnevelkedõ generáció
eléggé megszereti a természetet és megvédi
azt akkor elképzelhetõ , hogy a jövõben vidékünk
a jó felé fog változni.
De nem elég az, hogy emberek akarják a szépet, azonkívül
nagyon nagy szükség van az utak ujjá építésére
(betonozott út ) . Ezt az utat a gyergyói medencébe át
lehet vezetni (Gyergyószentmiklós, 4 km- turisztikai csomóponttá
emelkedhet. ). A turisztika a vidék gazdasági életének
meghatározó tényezõje lehet 20-25 év múlva,
amikor már a rézérc telepek nagyon elszegényednek
- bezár a bánya.
Tehát a festõi környezetet csak úgy lehet megvédeni,
óvni vagy újjá teremteni, hogyha újraszervezzük
életmódunkat és ha ezt mindnyájan akarjuk ( az
állam is - hisz annak is érdeke kellene legyen ).
Az új út megépítése lerövidítené
a Gyergyószentmiklós - Piatra Neamt ( Moldva ) közötti
útvonalat azok számára akik Csíkszereda felõl
akarnak arra utazni. Ennek hatalmas elõnyeit élvezhetné
mint Csíkszentdomokos mint pedig Balánbánya.
Figyelembe véve azt , hogy Balánbányán a lakosság
létszáma egyre csökken, elképzelhetõ, hogy
10 év múlva Balánbánya lakossága 5- 6000
fõ alatt lesz.
Egy ekkora közösség képes kezébe venni a pozitív
változtatás irányítását, és
önerobõl fölemelkedni, újat teremteni - életképessé
tenni a vidéket. Ebben a tevékenységben Csíkszentdomokos
is érdekelt , hiszen a bányák beszüntetése
esetén is van jövoje vidékünknek - a turisztika, a
falusi turizmus.
Turisztikai szempontból az egész ország kihasználatlan.
Miért ne lehetne az Orbán Balázs látta szépségeket
(mert ezek ugyanott találhatók most is ) a magunk hasznára
kihasználni úgy, hogy az a természetnek is hasznos legyen.
A környék geológiai felépítése
Vidékünk nagyon bonyolult geológiával
rendelkezik ( több alpi- és korábbi takaróredõ
találkozásánál) Kõzettani szempontból
jelen van mindhárom típusú kõzet: az üledékes
, a metamorfikus és a vulkáni eredetû kõzet is.
Ahhoz hogy vidékünket jobban megismerhessük elõbb
a Keleti Kárpátok három nagy szerkezeti egységét
kell bemutatnunk . Keletrõl Nyugat irányába haladva a
Keleti Kárpátok elsõ nagy szerkezeti egysége a
különbözo üledékekbõl alkotott hegységek.
Ezek egy része mészkõ hegység ( Nagyhagymás,
Ráró ) de a keleti részen inkább jellemzõ
a konglomerátum ( Csalhó hegység ) , homokkõ,
márga . Mindez rámutat a Keleti Kárpátoknak a
geológiai középkorban való evoluciójára.
A Keleti Kárpátok középsõ vidéke gyûrõdéses
kõzetekkel jellemezhetõ. Ezen kõzetek nagyrésze
a Proterozóikumban rakódott le és több, kisebb vagy
nagyobb mértékû gyûrést szenvedett el. Ez
a hegyvonulat É-Ény/ D-DK irányú és a felszínen
végig követhetõ a Cohárd-, Besztercei-, Gyergyói-
havasoktól a mi vidékünkön át egészen
a Csíki- havasok központi vidékéig. Ugyanakkor ezekre
a kõzetekre rakódtak rá középkori - harmadkori
üledékek is.
A legnyugatibb szerkezeti egység az andezitekkel jellemezhetõ
kárpáti vulkáni ív déli része.
Falunk határában mindhárom szerkezeti egység képviselteti
magát, ezért szükségesnek tartom részletesebb
boncolgatásukat.
Az alpi tektónikus folyamat egy már korábbi
, többszörösen gyûrt , különbözõ
lapokból, lemezekbol álló rendszert mozgatott és
alakított át. Az alpi lapok keletkezésének idejét
közép-Kréta idõszakra tehetjük az Albai korszak
kõzetei az utolsók amelyeket fellelhetünk a vidéken
.
Az üledékes kõzetek rendszere
Az üledékes kõzetek rendszerét
, amelyek az Olt folyásától keletre jelennek meg , három
nagy üledékképzõ szakaszba sorolhatjuk.
Az elsõ üledékképzõ ciklus az
alsó Triász kortól ( pontosabban alsó Verfeni
korszaktól ) a Júra kor kezdõ szakaszáig tartott
( alsó Liász korszak ). Alsó rétegei kvarcitos
konglomerátumokból épülnek ( kb. 12 m ). Ezek transzgreszív
módon , kristályos palákon fekszenek. Ezekre az üledékekre
rakódtak az alsó Triászkori dolomitok. Ezek a legelterjettebbek
vidékünk keleti részén. A közép- és
felsõtriász , valamint a Liász idõszak is csak
tömbökben képviselt. Ezeken a kõzeteken szemmel láthatóan
uralkodnak a külsõ erõk , az erózió. Szemet
gyönyörködtetõ az Öcsém-hegység lábánál
található törmelékkúp, melynek méretei
évrol- évre nagyobbak. Országunk egyik legnagyobb, leglátványosabb
törmelékkúpja. Ezen idõszak és kõzettípus
legészakibb képviselõje a magányosan álló
Egyeskõ.
A második idõszak a felsõ Liász idõszakban
kezdõdött és a Malm idõszak végéig
tartott. Triászkori dolomitokon, vagy néha a kristályos
palákon, diszkordáns módon elhelyezkedõ vékony
konglomerátum réteggel kezdõdik, amit kemény,
kompakt mészköves homokkõ fed. Ez gyakran átmenetet
mutat egy oolit tartalmú Bathi ( felsõ Dogger elsõ emelete
) homokköves mészkõ felé.
A felsõ Dogger - alsó Malm idõszaki tenger szélsõ
medencéjének belsõ oldalán ezekre a kõzetekre
Kallovi- Oxfordi idõszakból származó sugárállatkákat
( Radiolaria ) tartalmazó jáspisok rakódtak le, alakultak
ki.
A ciklus a Kimeridgei mészkövek lerakódásával
fejezõdik be. A Nagyhagymás jellemzõ kõzete ez
a mészkõ. Keleti oldalán és a " Fekete- Hagymást"
századok óta bányásszák mészégetés
céljából. Ez a mesterség egészen a Gyilkos-tó,
Békási szoros, Békás vidékéig nyomon
követhetõ, de községünkben is intenzíven
gyakorolták.
A harmadik üledékképzõ folyamat Barreni
- Apti idõszakbéli. Ebben az idõszakban egy aktív
üledékképzõ folyamat jellemzõ egy nem túl
mély tengerben, ahol a tengermozgás éreztette hatását
és így szirtek alakultak ki. A tengerpart mélyebb rétegeiben
homok és kavics gyülemlett. Ezekbõl homokkövek és
agglomerátumok képzõdtek. Ahol a törmelékszállítás
aktívabb volt , ezekben a mélységekben breccsás
zónák születtek.
A törésvonalak mentén bázikus magmák jelentek
meg amelyek a kialakult és a kialakulóban lévõ
kõzetek közé ékelõdtek.
A gyûrõdéses kõzetek rendszere
A gyûrõdéses kõzetek rendszere mutat a legnagyobb
változatosságot és alakgazdagságot. Ez a rendszer
különbözõ geológiai korokból származó
, felgyurt kõzeteket tartalmaz amelyeket két fõ csoportban
tárgyalhatunk: mezometamorfikus csoport és epimetamorfikus csoport.
A környék geológiájának fõ jellemzõje,
hogy alpi és prealpi takarók födik egymást úgy,
hogy az alpi tektogenezis egy prealpi orogénre tevodik rá, valószínû
varrisztikus redõzöttséggel.
Az alpi takarók (rétegek) közép-Kréta korát
bizonyítják az albai kori nagy rétegek amelyeket még
magába foglalnak a redõs egységek ( a gyurt rétegek
) és ezekre transzgesszívan helyezkednek el a "Bârnadu
konglomerátumok" ( Vrakoni - Cenomán kori )
Az alpi egységekhez tartozó takarók (rétegek)
a következõk :
1.-Hagymás takaró Tithon - Neokóm idõszakból
származó, nyílt tengerben kialakult mészkövek.
2.-Bukovinai takaró. Prealpi felgyúrt egységekbõl
alkotott kristályos magon elhelyezkedõ üledékes
fedõréteg.
3.Szubbukovinai takaró - A Csíkszenttamási tektónikus
ablakban megfigyelhetõ, kristályos szerkezeti egységen
fekvõ mezozóos üledékek rendszere.
A prealpi egységek léte a Ditrói alkáli masszívummal
bizonyítható, ugyanis ez prealpi egységekbe hatolt és
az alkáli masszívum kontakt udvara (aureolája ) érinti
a gyûrõdéses rendszer több redõegységét.
A varrisztikus egységbe tartozó elemek a Bukovinai takaróból
ismertek és a következõ, egymáson fekvõ egységeket
különböztetjük meg :
A. Ráró - Bretila rétegsor
Mezometamorfikus elemeket és granitoidokat tartalmaz, amelyek a Tölgyesi
széria ( rétegsor ) epimetamorfikus kõzetein fekszenek.
Az ebbe a rétegsorba tartozó formációk az Olt
bal (keleti ) partjára jellemzõek. Korábban Hagymás
rétegsorként emlegették minthogy a Nagyhagymás
lábáig terjed. (Streckheisen 1931, Kreutner 1938, Bancila 1958
). Miután összehasonlították a Ráró
rétegsor gneisszaival (M. Muresan 1967 ) inkább a Ráró
- Bretila elnevezést alkalmazzák. Fõleg terrigén
elemeket tartalmaz. Legfõbb képviselõje a csillámpala
(muszkovitos -biotitos +, - gránátok) de megjelennek a para-
és ortognejszok is a csúcsok irányába haladva
. A vidékre ugyancsak jellemzõek ezek a kõzetek amelyekrõl
egyesek feltételezik, hogy gránit kõzet retromorfizmusa
által jöttek létre. Radiometrikus kormeghatározás
alapján ( Kräutner - 1976 ) ezen kõzetek proterozóikumi
korúak. A Keleti Kárpátok északi vidékein
ezekre a kõzetekre transzgreszívan alsó proterozóikumi
kõzetek rakódtak.
B. Tölgyesi széria (rétegsor)
Epimetamorfikus kõzetek jellemzik . A Ráró - Bretila
gneisszai és a Beszterce - Barnar rétegsorok között
található meg. Vulkanogén - szedimentáris ( vulkáni-
üledékes ) kõzetek gyûrõdésébol
jött létre amelyekben különbözõ szinteken
többszörösen jelentkezik a savas vagy néha bázikus
magmatogén anyag. Ez a vidék az Olt jobb (nyugati) partja és
a "Kicsilok" pataka közötti részt öleli fel,
a rétegsor keleti része gazdag rézércet tartalmaz
amelyet a Balánbánya-i bányavállalat aknáz
ki. Innen származik a Tölgyesi rétegsor leírásának
legnagyobb része. Három komplexumra bontható :
I. Az alsó egy 1200 m vastag réteg, amelyiknek
három fõ emelete van:
a. Szádakúti riolitos metatufák
(400 m ) - Szádakút pataka és Magasbükk pataka között
található.
b. Szericites - grafitos és szericites
- kloritos palák (400 m ) Ezeket a kõzeteket az emelet felsõ
részén fekete kvarcitok szövik át.
c. Szericites - kloritos palák emelete(400
m ). Innen következetesen hiányzik a grafit. A kvarcit részaránya
viszont lényegesen megnövekszik.
II. A Középsõ komplexum a grafit és
a zöldkövek ( zöld palák ) által jellemezhetõ.
Ennek is három emeletét tátrák fel:
a. A Szentdomokos - emelet ( 750 m ) szericites-
grafitos , szericites -kloritos, és szericites palákkal jellemezhetõ.
Ezekbe a palákba helyenként bázikus metatufa rétegek,
néha metatufitok találhatók.
b. Siposi diabáz metatufák emelete
250 m vastagságban.
c. Benkoreze szericites -grafitos, néha
filites emelete, ami 400 m vastagságot képvisel. Ebben néhol
megjelenik a szericites -kloritos pala is, néhol fekete kvarcitos vagy
szericit tartalmú kvarcit beékelõdéssel.
III. A legfelsõ komplexum a Tölgyesi
szériában az egész Keleti - kárpátok vidékén
savas vulkanogén-szedimentáris jelleggel rendelkezik és
többfázisos metalogenezist eredményezett, amit vidékünkön
pirit,
kalkopirit és más szulfid koncentrációk jeleznek
különbözõ szerkezeti egységekben :
1. Baláni - emelet 300 m vastagságban.
Ebben az emeletben találhatók a legfontosabb kitermelt ércek
( elsõsorban kalkopirit ércesedésrõl van szó
+ Pirit ). A szulfidok két fõ emeletben találhatók
meg :
a. Az alsó emelet ( 40 m ) : kloritos
- kvarcitos és szericites - kloritos palák gyenge pirit, alárendelten
kalkopirit diszeminációkkal.
b. A felsõ, szulfidos emelet 200 m vastagságban.
kvarcitos - kloritos palákban található az ércesedés.
Az ércesedés lencse formájú, minek vastagsága
lehet akár 25 m, mélysége elérheti akár
a 100 - 150 m-t, észak - dél irányú hossza pedig
néha a 300 m-t is meghaladhatja.
2. A riolitos metatufák emelete, amelyik általában
10 - 15 - 20 méterrel helyezkedik az érczónák
fölött mintegy jelezve azokat. Az emelet fehér riolitos metatufákkal
jellemezhetõ, amelyekben fellelhetõk kvarc és földpát
fenokristályok. Vastagsága nagyon változik 1- 100 m-ig
, néha teljesen eltûnik.
3. Bányapataka emelete (400 m ) szericites
palákkal, szericites-kloritos és néha grafitos palákkal
jellemezhetõ. Az emelet déli részét gyenge pirit
és kalkopirit disszeminációk jellemzik, amit bányásztak
is
4. Szedloka riolitos metatufák emelete 60 m
vastagságban. Ez az emelet már áthatol az Olt völgyének
keleti oldalára, néhol metagabbrós beékelõdés
jellemzi. Ilyen példa a 'Nagyvölgy fejében' található
elhagyott kõfejtõ is.
5. 'Olt reze' emelet, ami 800 m vastagságban
fedi a 'Szedloka' emeletet. Ennek felsõ rétegeit borítják
a mezometamorfikus tömb csillámpalái. Ennek az emeletnek
is nyomát követhetjük az Olt völgyétõl
keletre. Alsó felét kloritos - szericites (+ - Kvarc ) palák
jellemzik, gyenge pirit és kalkopirit lerakódással. A
Szabók patakán található geológiai kutató
táró ezeket volt hivatott vizsgálni, értékesíteni.
Az emelet felsõ régióit újból riolitos
metatufák jellemzik.
Vidékünk Nyugati részét a Beszterce
- Barnar rétegsor jellemzi. Ez a rétegsor a Tölgyesi rétegsor
és a beékelõdött vulkáni ív andezitjei
között található. A Besztercei havasokból írták
le (jellemezték) elõször (I. Bercia, 1967 ). A rétegsor
alapját kristályos mészkövek alkotják, biotitos-
kvarcitos palák és fekete
kvarcitos-grafitos palák borítják. Néha a rétegsor
felsõ részén megjelenik a biotitos csillámpala
is klorittal. A kristályos mészköveket Csíkszentdomokoson
( Garados ) bányásszák is. Észak irányába
haladva egyre inkább visszanyerik dolomitos, mészköves
jellegüket, de Gyergyószárhegy község közelében
már márványként jelennek meg. Ezt nagyon rövid
idõ alatt kibányászták a helybéli lakosok.
A rétegsor kristályos paláinak mikroflórás
asszociációinak meghatározása során a rétegsort
mint prekambriumi lerakatot említhetjük ( Violeta Iliescu, Marcela
Codarcea 1965 )
A vulkáni kozetek rendszere
Vidékünk nyugati részén , a falu
határában helyenként szigetekben fellelhetõk vulkáni
kõzetek . Ezek a Csíki , Gyergyói - medencéket
nyugatról határoló neovulkáni tevékenység
szülte Hargita és Görgényi havasok andezit kõzetei
. Falunk lakói értékesítették ezeket a
kõzeteket általában építkezéseknél
és kõfaragásnál . Akik kõfaragással
foglalkoztak azok használták a leggyakrabban . "Cserekõnek"
nevezték és a székelykapuknál a földbe mélyesztett
részt (sast) ebbõl a kõzetbol faragták . A kapusas
alsó részét hozzá rögzítették,
ez tartotta az egész székelykaput . Szádakút patakáról
hozták. Valószínû a vulkáni tevékenység
valamely oldalsó kürtõjének terméke (származéka).
A Görgényi és Hargita hegységek a legfiatalabb
képviselõi a neogén vulkáni ívnek. Andezit
kõzettel jellemezhetõek. A szárazföldi kéreg
törései mentén jelentek meg. Az Alpok - Kárpátok
hegységrendszer az Euroázsiai lemez és az észak
irányban haladó Afrika-i lemez ütközése révén
gyûrõdött fel. A gyûrés során repedések
alakultak ki. Ezen repedések mentén a gyûrést vulkanikus
tevékenység követte . A vulkáni hegyek ívként
sorakoznak a Kárpátok belsõ peremén úgy,
hogy a bécsi medence keleti peremétõl az erdélyi-medence
keleti pereméig egyre fiatalabb vulkáni hegyek találhatók.
Tehát a Hargita hegység a Kárpátok hegyláncának
legfiatalabb képviseloje . Egyes feltételezések szerint
Északtól Dél irányába haladva 300.000-150.000
éves (Dr. Kristó András), legfiatalabb csúcsa
a Nagycsomád csúcs (1301 m) és a lábánál
fekvõ Szent Anna-tó krátere.
A vulkáni kitörések két fõ mozzanatát
rögzíthetjük : egy korábbi (vulkanogén-szedimentáris),
víz alatti vulkáni kitörés sorozat és egy
második szárazföldi körülmények között
bekövetkezett vulkáni tevékenység.
Az elsõ idõszak termékeit az erózió teljesen
tönkre tette. Ezek piroklasztikus és epiklasztikus termékek
összességei. Ezen a fundamentumon helyezkednek el a második
megnyilvánulás sorozat termékei (D. Radulescu , Al. Vasilescu
, S. Peltz , M. Peltz). E sorozat termékei a következo kozettípusok
idorendi elhelyezkedésben.
1. A vulkáni-szedimentáris komplexum nagyon
változatos összetétellel. Piroklasztitokból, amfibolos
andezit lávafolyásokból (néhol detrituszból
is) épül fel .
2. Barna hornblendes andezitek komplexuma.
3. Zöld hornblendes andezitek.
4. Alsó piroklasztitok jellemzõ formákkal
. Nagy , sarkas zöld andezittömbökbol áll , amelyeket
finom vulkanikus anyag fog össze , 100 m vastagságban .
5. A felszívódott hornblendek és piroxénes
andezitek komplexuma átmenet a hornblendes andezitek és a piroxénes
andezitek között .
6. A középsõ piroklasztitok emelete hasonlít
az elsõ piroklasztitokhoz , de itt már nagy mennyiségben
jelen vannak a piroxének .
7. Hipersztén , augit és néha olivin
tartalmú bazaltoid formájú piroxénes andezitek
komplexuma .
A kõzetek kémiai szempontból kvarc - dioritos magmafajták
csoportjába sorolhatók be jól tartósodott sztratovulkán
(rétegvulkán) jelleggel . A vulkáni tevékenység
eredményeképpen nyolc kráter és egy kaldera jött
létre , az utóvulkáni oldatok hatására
megjelent a kaolinizálódás és a szericitizálódás
. A Hargita hegység nyugati részén a rétegvulkánok
és a lávák környezetében limonit és
sziderit telepek jöttek létre Lövéte és Vargyas
környékén . Cinóbert ( Hg S =cinnabarit ) Csíkmadarason
és Csíkszentimrén , a Hargita keleti lábainál
leltek .
Az utóvulkáni tevékenységnek köszönhetõk
a környéken megjelent számtalan borvízforrás
, mofetta , néhol hévíz .
A fejlodéstörténet vázlata és
a szerkezete .
A környék strukturális - geológiai
valamint tektónikai fejlodése szerves egysége a Keleti
Kárpátok kialakulásának . Sok kutató foglalkozott
már a fejlõdéstörténet tanulmányozásával
, egységes vélemény azonban nem született ami a
vidék kialakulását illeti a geológiai korszakok
során .
D. Radulescu (1970) szerint a mezometamorfikus palák függetlenül
alakultak ki az epimetamorfikus palákból , detritogén
üledékes kõzetekbõl és beékelõdött
vulkáni termékekbõl .
E. Codarcea (1965 , 1967) szerint a mezometamorfikus palák kizárólagosan
prekambriumi képzõdmények, fõleg alsó proterozóikumból
valók . Ezeket valamely proterózoikumi gyûrési
folyamat alakította kristályos palákká . Alátámasztásként
szolgálnak Violeta Iliescu és Marcela Codarcea (1965) mikróflórás
és kozettani tanulmányai amit felgyûretlen rétegeken
végeztek el és összehasonlítottak vidékünk
kõzeteivel . Szerintük az epimetamorfikus rész legkevesebb
két különálló gyûrést szenvedett
. A korábban képzõdött kristályos talapzatra
transzgreszív módon detritikus kõzetek rakódtak
le vulkanogén - szedimentáris formációkkal váltakozva
. Ezek a kõzetek a felsõ proterozóikumban egy kisebb
mértékû gyûrést szenvedtek a mezometamorfikus
zóna felsõ része pedig regresszív metamorfizmust
.
A hercinikus hegységképzõ folyamat idején
ezeket a formációkat a bajkálihoz hasonló mértékû
gyûrés éri . A hercinikus erõk hatására
a triászi gyûrõdéstõl nem érintett
kõzetek a paleozóos formációk fölé
kerültek . Ezeknek alapját konglomerátumok és hercinikus
ujjá alakított (átalakított) metamorf kõzetek
alkotják (D. Radulescu 1966). A hercinikus hegységképzõ
folyamat erõi a tömböket nyugat irányába tolják
el , így az epimetamorfikus formácókra mezometamorfikus
formációk torlódnak .
A paleozóikum végén lassú mozgás hatására
következik be a Verfen-i transzgresszió ami az alsó liászig
tart. Ekkor egy emelkedési folyamat kezdodik a régi Kimméri
mozgások hatására . A liász végén
, dogger elején a tengervíz újból elönti
a vidéket egészen a jura kor végéig . A verfeni
- apti ciklus (az utolsó) idején feltelik a "Hagymás
medence" .
A vidék mai arculata (szerkezete) több tektonikus fázis
eredményeképpen alakult ki :
· a hercinikus hegységképzõ folyamat
a két metamorfikus széria (a mezo -epimetamorfikus) fordított
egymásra tevõdését , torlódását
eredményezte.
· az alpi hegységképzõ
folyamat nem változtatott a kristályos rendszer aspektusán
, a harmadidõszakban viszont a kristályos kõzetek rendszere
elvesztette plaszticitását (képlékenységét)
és a merev kemény tömbjei szakadásokat szenvedtek
el . Ezek transzverzális és direkcionális vetõrendszerek
születéséhez vezettek , amelyek az érctelepeket
is érintették , feldarabolták azokat . Így alakult
ki a vidék mai arculata .
· afolyamatot a negyedidõszaki vulkáni ív
megjelenése zárta le . A Hargita hegység délrõl
lezárta a Csíki medencét . Ennek hatására
egy hegyközi hatalmas tó alakult ki . Az üledékek
lerakódása ebben a tóban nagyon aktív volt mindaddig
amíg mesterséges beavatkozással (Mária - Terézia
császársága idején ) a Tusnádi szorost
el nem robbantották . A jó termõ földek pedig a
lakosságot a hegyszéli dombságokból a medencékbe
csalogatták .